Így hat a D-vitamin az immunrendszerünkre

A D-vitaminról elsőre nem feltétlenül immunrendszerünkre gyakorolt pozitív hatása ugrik be. Pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan küzdhessük le a különféle kórokozók kiváltotta betegségeket. Mutatjuk, miért.

Vitaminok, amelyek 40 felett kötelezőek.

Szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez nélkülözhetetlen a D-vitamin, vagyis a kalciferol. (Amit ugyan vitaminnak nevezünk, de valójában hormon.) Két típusa van: a D2- és a D3-vitamin. Előbbi növényi eredetű elővitaminból jön létre UV-B sugárzás hatására, de mivel számos növényféle is tartalmazza, így kis mennyiségben növényi eredetű táplálékokkal is bevihetjük szervezetünkbe. A D3-vitamin napfény hatására egy koleszterin alapú vegyületből, a 7-dehidrokoleszterinből termelődik a bőrünkben, de állati eredetű táplálékok fogyasztásával is bevihetjük szervezetünkbe. D-vitaminban gazdag például a máj, a tojás, vagy a különféle tejtermékek. Ám az elsődleges - és a legtermészetesebb - D-vitamin-forrás a napfény.

Miért nélkülözhetetlen?

A D-vitaminnak számos pozitív egészségügyi hatása van. Elősegíti, hogy a csontok erősségét és sűrűségét biztosító kalcium és foszfor felszívódhasson a belekből, és beépülhessen csontjainkba. Ezzel hozzájárul vázrendszerünk és fogaink egészséges fejlődéséhez, acsontritkulásmegelőzéséhez. Hiányában csontjaink deformálódnak, elveszítik rugalmasságukat, könnyebben törnek és nehezebben forrnak össze.

Az elsődleges - és a legtermészetesebb - D-vitamin-forrás a napfény.
Az elsődleges - és a legtermészetesebb - D-vitamin-forrás a napfény. Fotó: Getty Images

Emellett fontos szerepe van hormonháztartásunk és vérnyomásunk szabályozásában, az izomműködés zavartalan működésében - hiányában izomgörcsök léphetnek fel -, és hozzájárul immunrendszerünk kiegyensúlyozott és hatékony működéséhez is. Hiánya számos súlyos betegség kialakulásának kockázatát növeli, a daganatos megbetegedésektől kezdve a szívelégtelenségen át a cukorbetegségig, érelmeszesedésig, vagy a policisztás ovárium szindrómáig.

Fókuszban az immunvédelem

Immunrendszerünk szervezetünk védőbástyája: segítségével hatékonyan küzdhetjük le a különféle kórokozók - baktériumok, vírusok, gombák, paraziták - kiváltotta megbetegedéseket, és védelmet nyújt a szervezeten belül létrejövő rosszindulatú elváltozások okozta hatásoktól is. Hogy ez a védőmechanizmus hatékonyan és megbízhatóan működhessen, megfelelő mennyiségű D-vitaminra van szükség. Ez ugyanis a veleszületett (öröklött) és adaptív (szerzett) immunitás részeként fellépő immunválaszokat is képes befolyásolni.

Abban az esetben, ha D-vitamin-hiányban szenvedünk, vagyis szervezetünk D-vitamin-szintje tartósan alacsony, akkor a kórokozókkal szembeni sejtes immunvédelemben kulcsszerepet játszó T-sejtek (vagy T-limfociták, amelyek a veleszületettimmunrendszerrészei) nem aktiválódnak. Mivel ezeknek az a feladatuk, hogy felkutassák és elpusztítsák a rosszindulatú betolakodókat, hiányukban gyengül az immunvédelem. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az autoimmunitásra genetikailag hajlamos emberek fogékonyabbak lesznek a különféle fertőzésekre, a kialakuló fertőzéseket pedig nehezebben tudják leküzdeni, mintha a T-sejtek aktívan működnének. A D-vitamin-szint és a T-sejtek aktivitása közötti szoros összefüggésre egyébként egy dán kutatócsoport világított rá Carsten Geisler immunológus-kutató vezetésével.

Kulcsfontosságú hormonális hatások A D-vitamin hiánya az immunrendszer egyéb sejtjeinek működésére is hatással van: például gátolja a humorális - nem sejtes, hanem a sejtek által termelt ellenanyagokkal való - védekezésben kulcsszerepet játszó B-sejtek (B-limfociták) gyarapodását és differenciálódását, ami megakadályozza, hogy e sejtek tegyék a dolgukat. Emellett az úgynevezett immunglobulinok, vagyis a különféle kórokozók ellen termelődő ellenanyagok kiválasztását is hátrányosan befolyásolja.

Ahogy az a Journal of Investigative Medicine oldalán publikált tanulmányból kiderül, egyre több bizonyíték mutat arra, hogy szoros kapcsolat áll fenn a D-vitamin-hiány és az egyes autoimmun betegségek, mint például a szklerózis multiplex, a reumatoid artritisz, a cukorbetegség, vagy a gyulladásos bélbetegségek között. Azt is kimutatták, hogy a szignifikánsan alacsony D-vitamin-szint elősegíti a már meglévőautoimmun betegségeksúlyosbodását. Több autoimmun betegség esetében viszont - például a lupusznál - pótlásával javulás érhető el a betegek állapotában.

Mennyi D-vitaminra van szükségünk?

Ahhoz, hogy természetes úton megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz juthassunk, évszaktól függően naponta legalább 15-30 percig ajánlott a napon tartózkodni. Mivel ez késő ősszel, télen és kora tavasszal nehezen oldható meg, ezekben az időszakokban fokozottan ügyelni kell a D-vitamin pótlására. Gyermekek számára a napi javasolt mennyiség 600-1000 nemzetközi egység, felnőttek számára pedig 1500-2000 NE, de vannak olyan állapotok, amikor ennél többre lehet szükség: például az életkor előrehaladtával, vagy jelentős túlsúly esetén.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)