A vesekő kemény, változatos összetételű kristályos anyag, amely a vesékben képződik. Egyes kövek csupán akkorák, mint egy homokszem, míg máskor akár golflabda nagyságú kristályok is létrejöhetnek. Mindez pedig a tüneteket is nagyban meghatározza. Van, hogy a vesekő észrevétlenül, tünetmentesen képes elhagyni a szervezetet. Olykor viszont a húgyutakban elakadva extrém fájdalmat is előidézhet. Összességében az esetek mintegy négyötödében a vesekövek maguktól kiürülnek a vizelettel, így viszonylag ritka, hogy egyéb orvosi beavatkozást igényelne az állapot kezelése. Ezzel együtt feltétlenül javasolt szakemberhez fordulni, ha vesekövességre utaló panaszokat tapasztalunk. Ezek közé tartozik:
- éles, szúró, illetve görcsös fájdalom vesetájékon, amely a lágyék és a comb irányába is kisugározhat;
- hányinger, hányás;
- vizeletürítés közben érzett fájdalom;
- vizeletürítési képtelenség;
- gyakori vizelési inger;
- láz, hidegrázás;
- zavaros, bűzös vizelet.
Diéta a vesekövek megelőzésére
Akinél egyszer kialakult vesekő, annál fokozott kockázattal kell számolni a további kőképződést illetően. Éppen ezért az érintettként feltétlenül javasolt, hogy életmódunk révén tudatosan törekedjünk a prevencióra. Kiemelt szereppel bír a helyes táplálkozás, bár érdemes megemlíteni, hogy itt nem is annyira az a meghatározó, hogy mi kerül a tányérunkra, mint inkább az, hogy mennyi folyadékot fogyasztunk. Mint arra a Brit Urológiai Sebészek Szövetsége (BAUS) és a Semmelweis Egyetem tájékoztató anyagai rámutatnak, a vesekőképződés megakadályozásának legbiztosabb módja ugyanis a bőséges folyadékpótlás: felnőttek számára legalább napi 2,5-3 liter folyadék bevitele ajánlott. Abból tudhatjuk, hogy eleget iszunk, ha vizeletünk a nap folyamán végig tiszta, áttetsző, nem sötétül be. A legjobb választás a tiszta víz, esetleg teák fogyasztása, míg a savas (szénsavad üdítők) vagy lúgos (tömény gyümölcslevek) italokkal jobb nagyon mértékletesnek maradni.
Ami az étkezéseket illeti, még ha kevésbé meghatározó is, mint a folyadékpótlás, azért fontos, hogy jól válasszuk meg ételeinket. Általánosságban véve kiegyensúlyozott, változatos táplálkozásra kell törekedni, amihez jó támpontot nyújt a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által összeállított Okostányér. Vigyázni kell a kalóriabevitelre, elkerülendő az elhízást, amely a vesekövesség ismert rizikófaktora. Fontos viszont a friss zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, illetve a megfelelő fehérjebevitel – testtömegkilogrammonként körülbelül 1 gramm fehérjére van szüksége egy felnőtt szervezetnek naponta. Akad továbbá néhány élelmiszer-összetevő, amelyek fogyasztása speciális megfontolást igényel.
- Kalcium: a vesekövek között nagyon sokféle összetételű típus ismert, mindazonáltal a leggyakrabban kalcium-oxalát kristályok állnak össze a vesékben. A kalciumbevitelt mégsem kell igazán visszafogni. Sőt, a területen lefolytatott kutatások szerint a kalciumszegény étrend valójában fokozza a kőképződés veszélyét azáltal, hogy megnövekszik miatta a vizelet oxalátkoncentrációja. Így aztán még a kockázati csoportokba tartozók számára is biztonságosnak tekinthető naponta legfeljebb 1000 milligramm kalcium bevitele. Az ásványi anyag legfőbb étrendi forrásai között elsősorban a tejet és a tejtermékeket lehet megemlíteni.
- Oxalát: az oxalát már sokkal kockázatosabb, mint a kalcium. Éppen ezért javasolt kerülni az olyan gazdag oxaláttartalmú élelmiszerek fogyasztását, mint a rebarbara, a zeller, a spenót, a cékla és a szezámmag. Ezenkívül a fekete teában, a csokoládéban és a kakaóban, valamint a diófélékben is előfordul kisebb mennyiségben oxalát, így ezek kapcsán is ajánlott mértékletesnek maradni, még ha nem is kell teljes mértékben száműznünk az étrendünkből. Mivel a C-vitamin az oxalát előanyaga, így a vitaminpótlás terén sem szabad túlzásokba esnünk. Naponta 100 milligramm C-vitamin bevitele bőven elegendő egy felnőtt számára.
- Só (nátrium): a sószegény diéta nemcsak a szív- és érrendszer védelme, de a vesekövek újraképződésének megelőzése szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felnőttek számára legfeljebb 5 gramm konyhasó fogyasztását javasolja naponta. Ez körülbelül egyetlen teáskanálnyi mennyiségnek felel meg, és érdemes hangsúlyozni, hogy a teljes napi bevitelről van szó, nem arról, hogy egyszerre mennyi sót szórhatunk ebédnél a levesbe.
Mi segíthet visszatérő vesekövesség esetén?
Amennyiben valaki gyakran, vissza-visszatérően küzd veseköves panaszokkal, hasznos lehet, ha a kövek típusa szerint folytat preventív diétát.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
- Kalcium-oxalát-kövek esetén: kerülendőek a már említett magas oxaláttartalmú ételek.
- Kalcium-foszfát-kövek esetén: előnyösek lehetnek a savanyító hatású élelmiszerek (hús, húskészítmények, kenyérfélék, rizs), míg a lúgosító élelmiszerek (zöldségek, főzelékfélék, tej, tejtermékek, sűrű gyümölcslevek) bevitelét csökkenteni kell.
- Húgysav- és ammónium-urát-kövek esetén: javasolt a purinbevitel csökkentése, így a magas fehérjetartalmú ételek és a vizeletet savanyító élelmiszerek (tojás, lisztből készült ételek, rizs) fogyasztásának visszafogása.
- Struvitkövek esetén: elsősorban a bőséges folyadékbevitel segíthet.
- Cisztinkövek esetén: javasolt a húsok, halak, tojás, tej és tejtermékek, szárazbab, lencse, rizs, kakaó, káposzta, karfiol, kelbimbó kerülése dietetikussal történt konzultációt követően.
Legjobban: