Ezzel ellentétben azonban nagyon sokuk állati- vagy növényi eredetű. Így azoknak, akik bizonyos élelmiszerekre allergiások, illetve vegetáriánusok, vagy vegánok nem árt arra is figyelniük, hogy életmódjuk követése miatt milyen adalékanyagokat kell biztosan kizárniuk!
Jelenleg 315 különböző adalékanyag szerepel az engedélyezettek listáján. Az egészségre való káros hatásuk vitatott, épp ezért igyekezzünk minél inkább kerülni fogyasztásukat. A mai világban azonban nehéz 100 százalékosan kizárni életünkből a feldolgozott élelmiszereket. Vannak azonban olyan adalékanyagok, melyeket a vegetáriánus, illetve a vegán étrendet követőknek nem csupán az esetleges káros hatásuk, hanem az állati származásuk miatt kell kerülniük.
Speciális étrendet követők
A vegetáriánus étrendet követők - az állatok iránti tiszteletből vagy más meggyőződésből - nem esznek húst, illetve semmilyen húsból készült élelmiszert (húsleves, májkrém stb.). Néhány vegetáriánus étrendben a hal megengedett táplálék. A vegánok ezen túl az állatokkal bármilyen kapcsolatban lévő terméket sem fogyasztanak, legyen az tojás, tej vagy akár méz . Vannak, aki nem saját elhatározásukból zárnak ki bizonyos állati eredetű termékeket az étrendjükből, hanem mert allergiás reakciókat vált ki belőlük a tojás, vagy a tej. Sokan azonban nincsenek azzal tisztában, hogy sok adalékanyag állati eredetű, így kerülniük kell azok fogyasztását is.
Állati eredetű adalékanyagok
Valódi kármin (E120): Mexikóban és Peruban őshonos kaktuszfajtán élő növényi tetvekből állítják elő. Legfőképp gyümölcskészítmények (pl. reggeli gyümölcsös gabonatermékek, lekvárok), édességek, ehető sajtbevonatok, égetett szeszes italok és egyes borok készítésénél használják.
Méhviasz (E901): a méhek váladéka, melyet a lép építésére használnak. Az élelmiszeripar csokoládék, kekszek, sütemények, rágógumi készítéséhez, gyümölcsök fényezéséhez használja, de ezen kívül különböző táplálékkiegészítőkben is megtalálható.
Sellakk (E904): lakkpajzstetvek nőstényeinek váladékából készül. Felhasználása a méhviaszhoz hasonló.
Lizozim vagy lysozym (E1105): eredetileg tojásfehérjéből vonják ki. Manapság ezt az adalékanyagot mikroorganizmusok segítségével, laboratóriumban is elő tudják állítani, ebben az esetben a tojáshoz nincs köze. Kizárólag érett sajtok gyártásánál használják.
Lecitin (E322): a tojássárgája egyik összetevője, de a modern táplálkozástudomány már leginkább szójából, repcéből, illetve földimogyoróból nyeri. Margarinok , majonéz, instant porok, tej- és kakaóitalok, édességek, leveles tészta előállítása során használják. Az egészségre - az összetevőkre érzékenyeket kivéve - teljesen ártalmatlan, a szervezet 100 százalékosan hasznosítja.
Zsírsavak (E570): állati eredetű zsírból (marhafaggyú, sertészsír), vagy növényi olajakból előállított adalékanyagok. Gyümölcsök bevonóanyagaként fényezésre, azon túl hordozóanyagként használják. A rágógumikban összetapadást gátló tulajdonságuk miatt találhatók. Emberi fogyasztásra ártalmatlan.
Számos olyan adalékanyag van még, melyeket étkezési zsírból állítanak elő, ilyenek az E304, E432, E433, E434, E435, E436, E442, E470, E471, E472, E473, E474, E475, E477, E483, E491, E492, E493, E494, E495. Ezek felhasználása sokrétű, főként pékáruk, csokoládék, sütemények, fagylaltok, alkoholos italok esetén alkalmazzák.
