Mi okozza a savtermelődést?

Mindenekelőtt szögezzük le, hogy gyomorsavra képletesen szólva is "égető" szüksége van az szervezetünknek. Hiszen nélküle nem történhetne meg a tápanyagok feldolgozása, ráadásul ez az első védelmi bástya, mivel rengeteg kórokozót is elpusztít. Ezért bizony gondot okoz, ha nem termelődik belőle elég, de az is, ha túl sok.

Emésztőrendszerünk egyik legfontosabb szerve a gyomrunk, amely annak ellenére, hogy átlagosan csak 25 centiméter hosszú és 10 centiméter széles, 4 liternek megfelelő űrtartalommal rendelkezik. A táplálék a nyelőcsövön keresztül érkezik bele, majd a nyombél felé távozik. A fekvése sem mellékes: a hasüregben éppen a rekeszizom alatt helyezkedik el. Kívülről vastag, erős, háromrétegű simaizom alkotja, befelé haladva egy kötőszöveti réteget találunk, amely a vér- és nyirokérhálózatnak biztosítja a helyet. Legbelül pedig redős nyálkahártya borítja, amely biztosítja, hogy szükség esetén ki tudjon tágulni.

Maga a gyomornedv is több dologból tevődik össze. Van benne nyák, idegen szóval mucin, különböző enzimek, lenyelt nyál, valamint a gyomorsav , amely tulajdonképpen erősen maró hatású sósav. A nyálkahártya belső felületén elhelyezkedő úgynevezett parietalis, vagy más néven fedősejtjek termelik. Nemcsak a bekerült étel lebontásáért felelős, hanem azért is, hogy a táplálékkal együtt érkező baktériumokat és vírusokat is semlegesítse, tulajdonképpen fertőtlenítse. Sajnos ahogy idősödünk, egyre kevesebbet tud előállítani belőle a szervezetünk, tudományos adatok szerint 60 éves korunkra körülbelül felére esik vissza a mennyisége.

Mivel számos nélkülözhetetlen ásványi anyag és nyomelem feldolgozásában is részt vesz, ezért a kevés gyomorsav komoly hiánybetegségeket okozhat. Ezen kívül a mikroorganizmusoknak is szabad útja nyílik, akadálytalanul jutnak be a belekbe, és akár az egész emésztőrendszert is megbetegíthetik. Ettől függetlenül a civilizációs betegségek közé inkább azt sorolják, amikor a túl sok gyomorsavtól szenvedünk. Bizonyos anyagok, vagy állapotok ugyanis annyira ingerelhetik a gyomor nyálkahártyáját, hogy a szükségesnél jóval többet állítson elő belőle.

Mitől termelődik a gyomorsav?

A gyomorsavtermelés már akkor elkezdődik, amikor összefut a nyál a szánkban, azaz már az étel látványa elég hozzá. Ha pedig egy falatot a szánkba veszünk, tovább erősödik a folyamat. Ha be is jut a táplálék a gyomorba, akkor annak kitágul a fala. Ez a fajta feszülés érzés további ingerlést jelent a gyomorsavat termelő sejteknek. Az, hogy pontosan mennyi termelődik ebből az erősen maró anyagból, több tényezőtől is függ. Befolyásolja, hogy pontosan mit és mennyit ettünk, szedünk-e gyógyszereket, vagy sokat idegeskedünk, stresszelünk-e.

A terhesség második felében gyakran jelentkeznek átmeneti refluxos tünetek. Fotó: iStock
A terhesség második felében gyakran jelentkeznek átmeneti refluxos tünetek. Fotó: iStock

A maró hatás visszájára is tudna fordulni, azaz megfelelő védelem híján károsítaná a gyomorfalát alkotó szöveteket. Ezért termelik az úgynevezett melléksejtek a nyákot, idegen szóval mucint. Sőt, a sósav a nyelőcsövet borító nyálkahártyát is képes lenne felsérteni, ott a gyomorszáj feladata, hogy megakadályozza a visszaáramlást . Ez olyan erős záróizommal rendelkezik, hogy egészséges embernél szinte egyáltalán nem, vagy nagyon ritkán fordul elő az, hogy mégis kijut a sav a gyomorból. Ha azonban túl sok gyomorsav termelődik, nehéz ezt megakadályozni. Ilyenkor tapasztalhatunk puffadást, hányingert, hányást, rossz szájízt, valamint maró égető érzést is a torkunkban vagy a mellkasunkban.

Gyomorbajok: nem mindig a gyomorsav a ludas

Nem mindig a túl sok gyomorsav a felelős a betegségek kialakulásáért. Ugyanolyan kockázatot jelent, ha a gyomornyálkahártya védelme gyenge, így a maró nedv képes azt károsítani, ebből alakul ki a fekély. Az orvosok legtöbbször a stresszt okolják érte, de gyakran előfordul, hogy mozgásszervi betegségekre felírt gyógyszerek mellékhatásaként jelenik meg. Sőt, fekélyt okozhat egy baktérium, az úgynevezett Helicobacter pylori is - amely a betegek nagy részénél kimutatható a szervezetben. Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomorsav visszacsorog a nyelőcsőbe. Ilyenkor a gyomorszájat érdemes vizsgálni, hiszen normális esetben nem engedi vissza a gyomornedvet a szájüreg felé. Ha viszont az izomgyűrű nem záródik tökéletesen, a torkunkig is eljuthat, sőt, akár a légutakba is bekerülhet, ami krónikus köhögéshez, valamint fül- és orrgyulladásokhoz is vezethet. A kezelés során az orvosok általában savcsökkentőket alkalmaznak, de felírhatnak úgynevezett prokinetikus gyógyszereket is, amelyek gyorsítják a gyomor kiürülését.

7 fontos tanács gyomorégés, reflux ellen A patikákban árult savkötők és receptre kapható gyógyszerek a legtöbbet használt megoldások a refluxbetegség kezelésében. Az eredményes kezeléshez azonban mindenképpen szükségesek az életmódbeli változtatások is.

A várandósok is jól ismerik a gyomorégést : háromból két kismamát biztos, hogy kínzó a várandóssága utolsó hónapjaiban. A háttérben a hormonműködés megváltozása áll, valamint az, hogy a magzat növekedésével alulról érkező nyomás miatt magasabban helyezkedik el a gyomor. A gyermeket váróknak, és azoknak, akik csak ritkán küzdenek a gyomorsav-túltermeléssel az orvosok általában azt javasolják, hogy ebéd után fekvés helyett sétáljanak, hiszen a mozgás gyorsítja az emésztést. Egyenek lassabban, rágjanak meg jó alaposan minden falatot, és ne fogyasszanak nagy adagokat. Kerüljék a zsíros, olajban sült, túl fűszeres, vagy túl cukros ételeket. Sőt, a magas csersavtartalmú kávét és fekete teát is.

Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Quamatel Mini, a Richter Gedeon Nyrt terméke támogatta.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra