A pulzus – vagyis a szív percenkénti összehúzódásainak száma – alapvető egészségügyi információt ad testünk állapotáról. Minden alkalommal, amikor megmérik, fontos üzenetet hordoz: akár teljesen ártalmatlan okból is lehet szapora a szívverésünk, de előfordulhat, hogy valamilyen betegség áll a háttérben.
Magas pulzus okai – mikor normális, és mikor kóros?
A nyugalmi pulzus általában 50–100/perc között tekinthető normálisnak, de ez egyénenként változhat az életkor, a fizikai állapot és az egyéni adottságok alapján. Az ennél magasabb pulzus
- normális lehet fizikai aktivitás vagy stressz közben, amikor a szervezetnek több oxigénre van szüksége; viszont
- kóros lehet, ha nyugalomban, váratlanul és gyakran jelentkezik, vagy más tünetekkel jár együtt.
Mi válthat ki szapora pulzust?
Ártalmatlan okok
- Fizikai megerőltetés;
- stressz, idegesség; valamint
- kávé, dohányzás vagy egyes gyógyszerek is kiválthatják.
Kóros állapotok
Kapcsolódó cikk
- Pajzsmirigy-túlműködés;
- fertőzés, láz, gyulladás;
- vérszegénység;
- szívizombetegségek és egyes ritmuszavarok; illetve
- oxigénhiányos állapotok, például tüdőbetegség esetén is előfordulhat.
Tünetek, amikre figyelni kell
A szapora szívverést nem mindig érezzük, de ha már igen, a kísérő panaszok árulkodóak lehetnek:
- gyengeség;
- légszomj;
- szédülés, ájulásérzés vagy
- krónikus fáradtság.
Ezek a tünetek arra utalhatnak, hogy a pulzusemelkedés mögött valamilyen betegség áll, nem csupán stressz vagy fizikai megterhelés.
Miért fontos kivizsgálni?
A szívnek nem tesz jót, ha tartósan vagy ismétlődően magas terhelésnek van kitéve. Ha a gyors pulzus mögött valóban betegség húzódik meg, annak kezelése nemcsak a panaszokat csökkentheti, hanem a komolyabb szív- és érrendszeri problémák kockázatát is mérsékelheti.
Hogyan kezelhető?
A kivizsgálás és a pontos ok feltárása kulcsfontosságú ahhoz, hogy időben felismerjük a komolyabb problémákat, és megfelelő életmód- vagy gyógyszeres kezelést kapjunk. A kezelés mindig az okoktól függ:
- Ritmuszavaroknál gyógyszeres terápiára vagy pacemakerre lehet szükség.
- Vérszegénység esetén vas-, folsav- vagy B12-vitamin pótlás segíthet.
- Pajzsmirigy-problémák kezelésekor maguk a pulzusproblémák is rendeződhetnek.
- Bizonyos vérnyomáscsökkentők – például béta-blokkolók vagy kalcium-csatorna-gátlók – is lassíthatják a szívverést.
