A KSH adatai szerint októberben az élelmiszerüzletekben 5,6 százalékkal csökkent az eladott mennyiség. A forgalom ugyanakkor folyó áron 702 milliárd forintra nőtt a tavaly októberi 566 milliárd forintról. Ez azt jelenti, hogy az egy évvel korábbinál 24 százalékkal, 136 milliárd forinttal többet költöttünk élelmiszerre, miközben 5,6 százalékkal kevesebb árucikket vittünk haza – számol be az inflációról a Népszava.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem eladásai is visszaestek 0,9 százalékkal. Kevesebbet ugyanakkor a ruha-, cipő vagy számítástechnikai üzletekben sem fizettek az emberek: a tavaly októberinél 61 milliárd forinttal többet, 545 milliárd forintot hagytak a pénztárakban.
A kormány februártól (azaz még az orosz-ukrán háború kitörése előtt) egyes élelmiszerekre – a napraforgó étolajra, a kristálycukorra, a BL 55-ös lisztre, a 2,8 százalékos UHT-tejre, a sertéscombra, a csirkemellre és a farhátra – árstopot vezetett be, ám ez a rekord gyorsaságú élelmiszerdrágulást nem fogta vissza. Sőt: októberben az élelmiszerekért már 40 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Ez az oka annak is, hogy hiába vásárolnak kevesebbet az emberek az élelmiszerüzletekben, jóval többet költenek.
Hiába az árstop, ha a többi élelmiszer egyre drágul
A kormány november közepétől a tojásra és a burgonyára is árstopot vezetett be. Ennek hatására jócskán visszaesett a tojás ára, ám bizonyos típusokért még mindig többet kérnek a kiskereskedelmi üzletláncokban, mint szeptember végén. Az újabb árstopintézkedések valószínűleg kevéssé voltak érdemi hatással a novemberi inflációra, főként, hogy más élelmiszerek ára még mindig meredeken emelkedik. A különböző tejtermékek – a trappista sajt, a tejföl, a vaj, a túró – a még megfizethetőbbnek számító saját márkás kiszerelésekben is 10 százalék feletti ütemben drágultak novemberben.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: