Az elhízással érintettek aránya folyamatosan emelkedik, a túlsúly pedig köztudottan növeli számos betegség kialakulásának kockázatát – a megelőzés tehát kiemelt közegészségügyi prioritás. Eddig a kutatások leginkább a magas zsírfogyasztásra – mint a súlygyarapodás fő mozgatórugójára – összpontosítottak. A japán kutatók azonban a szénhidrátokra épülő étrendre kezdtek gyanakodni, mivel a szénhidrátalapú élelmiszerek – mint a kenyér, a rizs és a tészta – már régóta alapvető élelmiszernek számítanak.
A szénhidrátok elhízásban és az anyagcserében betöltött szerepét nem vizsgálták olyan alaposan, így eddig nem volt világos, hogy magukban az ételekben rejlik-e a probléma, vagy abban, hogy az emberek hogyan választják és fogyasztják azokat. A kérdéskör jobb megértése érdekében az Oszakai Metropolitan Egyetem Emberi Élet és Ökológia Doktori Iskolájában a Shigenobu Matsumura professzor által vezetett kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a szénhidrátok hogyan befolyásolják az étkezési viselkedést és az anyagcserét egereknél.
A szénhidrát hatása a szervezetre
A kutatók azt vizsgálták, hogy az egerek milyen ételeket fogyasztanak szívesebben, ha a hagyományos eledelük mellett búzát, kenyeret és rizst is kínálnak nekik. Emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy az állatok választásai hogyan befolyásolják a testsúlyukat és az energiafelhasználásukat.
Az eredmények – amelyekről a Science Daily is beszámolt – azt mutatták, hogy az egerek erősen kedvelték a szénhidrátban gazdag ételeket, és teljesen felhagytak a normál eledelük fogyasztásával. Ennek hatására pedig, bár a teljes kalóriabevitelük nem nőtt jelentősen, megnövekedett mind a testsúlyuk, mind a zsírtömegük – függetlenül attól, hogy kenyeret vagy rizst fogyasztottak-e. „Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a súlygyarapodás a szénhidrátok iránti erős preferenciának és az ehhez kapcsolódó anyagcsere-változásoknak tudható be” – magyarázta Matsumura professzor.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a súlygyarapodást nem a "túlevés", hanem az energiafelhasználás csökkenése okozta. A további elemzések a zsírsavak magasabb, illetve az esszenciális aminosavak alacsonyabb szintjét is igazolták az alanyok vérében. Fokozódott továbbá a májban a zsírlerakódás, valamint a zsírsavtermeléshez és a lipidtranszporthoz kapcsolódó gének aktivitása is. Amikor azonban a búzalisztet eltávolították az egerek étrendjéből, mind a testsúly, mind az anyagcsere-rendellenességek gyorsan javultak. Ez arra utal, hogy a búzában gazdag étrendről egy kiegyensúlyozottabb étrendre való áttérés hatékony segítség lehet a testsúly hatékonyabb szabályozásában.
Ez lehet a kulcs a fogyáshoz
A jövőben azt tervezzük, hogy kutatásunk fókuszát az emberekre helyezzük át, hogy ellenőrizzük, milyen mértékben vonatkoznak a tanulmányban azonosított anyagcsere-változások a tényleges étkezési szokásokra. Azt is vizsgálni szeretnénk, hogy a teljes kiőrlésű és finomítatlan gabonafélék, az élelmi rostokban gazdag élelmiszerek, ezek fehérjékkel és zsírokkal való kombinálása, illetve az élelmiszer-feldolgozási módszerek és a fogyasztás időzítése hogyan befolyásolják a szénhidrátbevitelre adott anyagcsere-válaszokat” – jelentette ki Matsumura professzor.
Az eredményeket a Molecular Nutrition & Food Research című folyóiratban tették közzé.
