Budapest, 2007. április 27. (MTI) - Világszerte egyre többen végeznek ülő munkát, terjednek a háztartási munkagépek, nő az inaktív szabadidős tevékenység (tévézés, videózás, számítógépezés) népszerűsége. Általánosságban állítható, hogy kényelmesebben élünk mint elődeink, ráadásul kevesebbet mozgunk, és többet fogyasztunk, mint amire szervezetünknek - az adott aktivitási szint mellett - igénye lenne - olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Táplálkozás és Tudomány című hírlevelében.
A változásokból adódó egészségügyi problémák (elhízás, szív-érrendszeri-, daganatos megbetegedések) kapcsán napjainkban egyre több előítélet és találgatás lát napvilágot arra vonatkozóan, hogy a probléma kialakulásáért a különböző - megbélyegzett - élelmiszerek a felelősek. A tévesen elterjedt "egészséges" illetve "egészségtelen étel" felosztást a dietetikus szakma helyteleníti. A magyarázatot és egyben a megoldást is, az egyéni életvitelben kell keresni.
Az életmód változásában globálisan megfigyelhető tendenciák mellett mindannyian másként élünk, s ezzel együtt étkezési szokásaink is eltérőek. Egyéni felelősség, hogy megismerjük szervezetünk szükségleteit, tájékozódjunk az igényeinket kielégítő választási lehetőségekről, és mindezek alapján, tudatosan döntsünk étkezésünkről.
Tudni kell, hogy a test energia- és tápanyag szükségletét nemünk, korunk, testtömegünk (ezen belül az izomhányad), magasságunk, fizikai aktivitásunk alapvetően befolyásolja, de kihat rá az is, hogy mennyit alszunk, illetve milyen az általános egészségi (testi, pszichés, mentális) állapotunk.
Életünk során vannak olyan időszakok, amikor szervezetünk megváltozott állapota, vagy a módosuló életkörülmények következményeként másképpen étkezünk, illetve mozgunk, mint korábban.
Nőknél példa erre a terhesség idején - a hormonális hatásra - kialakuló szükségesnél indokolatlanul nagyobb energia bevitel. A szoptatási időszakban viszont inkább már az újszülött életritmusához igazodó, a saját igényeket háttérbe szorító, rendszertelen, kapkodó étkezés jelent gondot, ami akár a hízás mellett is elvezethet a fiatal nő tápanyaghiányos állapotának kialakulásához. Az új ízekkel ismerkedő kisgyerek gyakran hagy a tányérján maradékot, amit az anya szokott eltüntetni, ezzel pedig felesleges súlygyarapodást provokálhat magánál.
Egyesek az aktív sportolást abbahagyva, vagy a dohányzásról való leszokást követően szembesülnek a túlsúly problémájával. Akár egy munkahelyváltozás is teremthet olyan helyzetet, hogy az addigi gyaloglás helyett az autózás, a lépcsőzés helyett a liftezés felel az energiafelhasználás csökkenéséért.
Az egyénnek igazodnia kell szervezetének - az életkor előre haladtával együtt változó - szükségleteihez: a szervezet életfunkcióinak, pl. az állandó testhőmérsékletnek a fenntartásához szükséges energia (az alapanyagcsere) 30 éves kor felett tízévenként átlag 2-4 százalékkal csökken. Akinek 30 körül még napi 2 ezer kcal volt az ideális, annak 40 évesen már 40-80 kcal-val kevesebbet célszerű fogyasztania, illetve többet kell mozognia, ha súlyát meg akarja őrizni.
Sokan elhanyagolhatónak vélik ezt a csekély energiakülönbséget, de ha arra gondolunk, hogy napi rendszerességgel az indokoltnál 100 kcal-val több energia jut szervezetünkbe (4-5 db keksz, vagy 3-4 szelet kolbász, 2 dl üdítő formájában), egy év során ez akár 5 kg súlytöbbletté "nőheti ki" magát - olvasható a Táplálkozás és Tudomány hírlevelében.
(MTI-Panoráma)
