A Kiotói Egyetem egy kutatócsapata először 2021-ben számolt be egy ígéretes felfedezésről. Rátaláltak ugyanis egy olyan fehérjére, az úgynevezett USAG-1-es fehérjére, amely korlátozza a fognövekedést egerek szervezetében. Genetikai módosítással olyan egereket szaporítottak aztán, amelyekben kikapcsolták az USAG-1-et kódoló gént. A rágcsálók fogazata így szabadon újra tudott nőni – írja japán médiajelentésekre hivatkozva az IFLScience. A munka folytatásaként a kutatók létrehoztak egy olyan, neutralizáló antitesteken alapuló gyógyszeres terápiát, amely szintén képes gátolni az említett fehérje működését. A kezelés ráadásul immár nemcsak egereknél, hanem menyéteknél is hatékonynak bizonyult, márpedig ez utóbbi emlősök fogazata még inkább hasonló az emberéhez.
Tekintettel az állatkísérletek eddigi sikereire, a tudósok immár a humán klinikai kísérleteket készítik elő, és 2024 nyarán el is indítanák azokat. „A fogak újranövesztésének ötlete minden fogász álma. Végzős hallgató korom óta dolgozom ezen. Mindig magabiztos voltam, hogy képes leszek valóra váltani” – árulta el Takahasi Kacu, az oszakai Kitano Kórház orvosi kutatóközpontja fogászati és szájsebészeti intézetének vezetője. Hozzátette, bízik benne, hogy sikerül kitaposniuk az ösvényt az eljárás klinikai alkalmazása előtt.
Fogaink elvesztése rendkívül negatív hatással lehet az életminőségre, akadályozva a többi között az egészséges étrend követésére való képességet. A tervek szerint az újfajta kezelés éppúgy lehetővé tenné az elvesztett fogak újranövesztését, ahogy a gyerekek kiesett tejfogai helyén is kibújnak a maradó fogak. Ilyen módon tehát egy harmadik foggeneráció is belépne a sorba az eddig ismert kettő mögé. Bár optimista becslésnek hangozhat, de a japán kutatócsapat arra törekszik, hogy a fognövesztő terápia legkorábban már a 2030-as évtized elején elérhető legyen a fogorvosi praxisokban.
