"Ezek az új kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy a szájban lévő baktériumok olyan különleges mikrokörnyezetet hoznak létre, melyben könnyebben szaporodnak a daganatos sejtek, illetve a Kaposi-szarkómával összefüggő herpeszvírus" - mondta Fengchun Ye, a Case Western Reserve University kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A szájüregben lévő két baktérium, a Porphyromonas gingivalis és a Fusobacterium nucleatum működésének bizonyos melléktermékei, apró zsírsejtek nemcsak ínybetegségeket okoznak, de a szájüreg nyálkahártyáján megjelenő rendellenes sejtburjánzások növekedéséhez is hozzájárulnak, méghozzá úgy, hogy a Kaposi-szarkómával összefüggő herpeszvírusnak tökéletesen megfelelő környezetet biztosítanak. Később ezek a sejtburjánzások könnyen rosszindulatú daganattá alakulhatnak át.
Ínybetegség miatt daganat?
(Fotó: Europress)
A tanulmány szerzői szerint ezek a kutatási eredmények újabb bizonyítékot jelentenek az egészséges szájhigiénia fontosságára. "Különösen azoknak fontos az egészséges íny, akik egyébként is hajlamosabbak a Kaposi-szarkómára, így a HIV-fertőzötteknek, transzplantáltaknak, idősebbeknek, kemoterápián részt vevőknek, vagyis azoknak, akiknek egyébként is jóval gyengébb az immunrendszere" - mondta Ye.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A szakemberek szerint az eredmények akár egy olyan nyálteszt kifejlesztéséhez is vezethetnek, mely már azelőtt megállapíthatja, hogy valakinek a szájüregében veszélyes sejtburjánzás található, hogy a rosszindulatú daganat kifejlődne.
A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a The Journal of Virology című szaklapban jelent meg.
Legjobban: