Igen a xilitre, nem a cukorra

A mai modern fogászat a fogászati megbetegedések megelőzését a szénhidrát és a cukor fogyasztásának drasztikus mérséklésében látja - tájékoztat az Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület.

A cukor és az egyéb édességek teljes elhagyása nehezen kivitelezhető, de nem is feltétlenül ez a cél. Az elmúlt évtizedben ugyanis előtérbe kerültek a cukorpótlók, melyeket a szájban található baktériumok nem bontanak le, ezáltal sav sem képződik. Így ma már a fogászati megbetegedések megelőzésében is fontos szerepet játszanak.

Cukor helyett xilit és szorbit

A cukorpótló nem más, mint egy olyan anyag, amely édes ízt kelt, és lebontását követően ugyanannyi vagy kevesebb kalóriával bír, mint a cukor. A legnagyobb múltra a szorbit és a xilit tekint vissza. Mindkettő egyfajta cukoralkohol, mely a természetben is előfordul.

A szorbitot a XIX. század második felében fedezték fel a berkenye bogyójában, de csak az 1920-as években kezdték cukorbetegeknek ajánlani. A fogszuvasodást megelőző szerepéhez csak a II. világháború után jutott, és a hatvanas évek végén már fogkímélő édességként forgalmazták. Ma már a Föld legtöbb országában könnyen beszerezhető.

A xilit nevét a fa, görög szóból kapta. Első alkalommal forgács hidrolízisének következtében állították elő 1981-ben. Természetes előfordulása a sárga szilvában keresendő, igen drága az előállítása. Forgalomba hozatala Európa-szerte engedélyezett. A szájban található mikroorganizmusok egyáltalán nem bontják le, még annyira sem, mint a szorbitot.

Klinikai kísérletek

A cukor és a fenti édességpótlók hatását klinikai kísérletekkel is igazolták. A tudósok két teljes évi vizsgálat után állapították meg, hogy akik honlapján.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +34, +39 °C
Minimum: +17, +25 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is megjelennek, ezekből egy-egy helyi zivatar is kialakulhat. Estétől a Dunántúlon nő meg a zivatarhajlam. Megélénkülő délies szél mellett 34, 39 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Pénteken front nem érkezik. A nagy melegben az álmatlanság, a tompaság hátráltathatja mindennapi tevékenységében, egyre gyakoribb és egyre erősebb lehet a fejfájás és a migrén is. Főleg a szívbetegek és a vérnyomás-panaszokkal élőket viseli meg folyamatos meleg, amennyiben ebbe a csoportba tartozik, akkor egész nap kerülje a megterhelő tevékenységeket! A növekvő fülledtség hatására légzési nehézségek is jelentkezhetnek, a zivatarok területén pedig romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)