Fogbeültetés: mikor lehet, mikor nem?
Népszerű megoldás napjainkban a kihullott fogak fogbeültetés általi pótlása, ráadásul az eljárás szépészeti mivolta mellett egészségügyi szempontból is hasznos lehet. Nem minden esetben lehet azonban ehhez az eszközhöz nyúlni
A beavatkozás lényegét az képezi, hogy egy olyan titánból készült műgyökér kerül az állcsontba, amely képes azzal összeépülni. Ennek várható időtartama általában 3-6 hónap. Végül erre a műgyökérre kerülhet fel a hermetikusan illeszkedő felépítő fej, arra pedig a korona vagy híd. A művelet révén egy-egy fogat, de akár egy teljes fogsort is pótolni lehet. Az így elkészült végeredmény - megfelelő higiéniai ápolás esetén - egy életen át elkíséri viselőjét.
Az implantátumok előnyei közé tartozik, hogy könnyebb megszokni őket, mivel nem okoznak gondot az evés közben. A beültetett gyökér és korona szilárdan áll, így nem fenyegethet a gyulladás veszélye sem. Nem véletlen tehát, hogy sokan választják ezt a konstrukciót.
Elengedhetetlen az alkalmasság
A műtétek megkezdéséhez ugyanakkor szükséges, hogy az érintett páciens egyáltalán alkalmas legyen a beavatkozás elvégzésére. Először is fontos a jó általános egészségi állapot, másrészt pedig az, hogy az érintett csontszakasz kellő vastagságban álljon rendelkezésre. Az állcsontok ugyanis hajlamosak a sorvadásra, amennyiben nincsenek használatban, azaz nem hat rájuk belülről rágóerő. A fogbeültetés ezt a folyamatot képes meggátolni azáltal, hogy ismét ugyanolyan terhelésnek teszi ki a csontokat, mint az eredeti fogak korábban. Szerencsére a nem megfelelő csontmagasság és -szélesség esetén is van megoldás: a csontpótlás.
A csontpótlásra két megoldás létezik: saját csont vagy szintetikus, félszintetikus csontpótló anyag használata.
Mivel a fogak kihullásának számos oka lehet, így már fiatalabb korban is felvetődhet az eljárás szükségessége. Az alsó korhatárt az állcsontfejlődés befejeződése szabja meg, tehát nagyjából 18 éves kortól bárki folyamodhat ehhez a beavatkozáshoz.
Erős dohányosok és italosok nem kérhetik
Akadnak ugyanakkor kizáró okok, amiket semmiképpen sem lehet megkerülni. Általában ide kell sorolni a cukorbetegséget és az egyes daganatos megbetegedéseket. Erős dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, drog- és gyógyszerfüggőség is eredményezheti azt, hogy a jelentkező nem vehet részt a fogbeültetésben, akárcsak a nem kielégítő szájápolás. Súlyos immunológiai kórképek, továbbácsontritkulásés véralvadási zavarok esetén sem javasolt elvégezni a műtétet.
Az előkészítő vizsgálatok során röntgenfelvétel készítése is szükséges, emiatt állapotos kismamák szintén nem kaphatják meg a kezelést.
Pozitív számadatok
A nemzetközi adatok azt mutatják, a beültetett implantátumok csupán az esetek elenyésző százalékában nem tudnak megkapaszkodni, így a hosszú élettartam biztosítása főként a használójuk felelőssége. Mindez leginkább azt jelenti, fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő szájhigiéniára.
Értékelje a cikket!
Tisztelt Doktor Úr! Bal felső 4-es (harmadik, mert nincsenek kettesek) fogam hosszadalmasan gyökérkezelt, kb. 2 évig bírta. Két héttel ezelőtt hosszában kettétört. A kifelé eső rész mozgott, azt a felét kihúzták, a belső fele stabilnak tűnt, az megmaradt egy korona reményében. Az lenne a kérdésem, hogy ez így helyes? Nagyon félek, hogy beleharapok valamibe és kitörik a maradék fogam is. Nem maradt így túl kevés gyökér? Jelenleg egy ideiglenes korona van rajta, üvegszállal. Még egy röntgent sem csináltak ebben a "csodálatos" magánrendelőben.. Válaszát köszönöm, Katalin
Kedves Katalin! A kérdésére egyértelmű választ nem tudok adni, mert pont azért van szükség egy szakemberre, hogy ezeket a kérdéseket eldöntse. Eldönteni csak akkor tudja, ha egy sor információ birtokában van, olyanoknak amelyeket én viz...
