Viking étrend: van miért irigykedni?

A vikingekről ma őrzött kép egyik jellegzetes eleme, hogy hatalmas lakomákat tartottak csarnokaikban, ahol hosszú asztalok mellett sült húst tömtek magukba és sört vedeltek. Vajon más volt-e a valóság, és van-e okunk irigykedni a harcos északi nép étrendje miatt?

Ha valaki a rendszeres féktelen lakomázás miatt tenne időutazást, akkor ki kell ábrándítani, a vikingek ugyanis nagy valószínűséggel csak igen kivételes alkalmakkor ünnepeltek pazarló étkezéssel. Ennek egyszerű oka, hogy a középkorban nehéz volt előteremteni az egész évre elegendő mennyiségű ételt, amellyel nem pazaroltak. Az is téves elképzelés, hogy a sültek és a sör álltak volna az étrend középpontjában. Van miért irigykednünk a viking menüre, de egészen másért. Valójában ugyanis változatos, gazdag és mai szemmel is meglehetősen egészséges étrendet követtek. Vadásztak, halásztak, tartottak négylábú jószágot és szárnyasokat, termesztettek növényeket, illetve gyűjtögettek a természetben. Akkoriban az egyik legváltozatosabb ételpalettát tartották fenn Európában.

tőkehal viking étel
Tőkehalszárítás Izlandon. Akár a régi szép időkben

A régészeti kutatások az egykori szemétdombok tartalmának elemzésével kimutatták, hogy a vikingek milyen állatokat és növényeket ettek, a mondák (eddák) szövegeinek elemzésével összevetve pedig viszonylag pontos képet alkothatunk az akkori élelmiszerfogyasztási szokásokról. Az egyik fontos felismerés, hogy a húsokat elsősorban nem sütve, hanem főzve tálalták. A hús egy része vad volt, de különösen az alacsonyabb szélességi fokokon háziasított sertés, kecske, juh, ló és szarvasmarha is asztalukra került. A csontmaradványok alapján a legfontosabb háziállat a szarvasmarha volt, amelynek - amellett, hogy tejet adott - szinte minden porcikáját megették vagy hasznosították. Az épületek maradványaiból előkerült tollak alapján pedig arra lehet következtetni, hogy sok baromfit - csirkét, libát és kacsát - tartottak a tojásuk és húsuk miatt. Az északi területeken a vikingek többet vadásztak, és a mókus, a vaddisznó, illetve a jávorszarvas is a kedvenceik között volt. Olykor pedig bálnahúshoz is hozzájutottak.

A Balti-tengeren, az Északi-tengeren, de a hódítások során az Atlanti-óceánon is halásztak makrélát, foltos és közönséges tőkehalat. A folyók kincseit sem hagyták veszni. Gyűjtötték a kagylókat, fogtak lazacot, pisztrángot. Vadásztak fókákra és delfinekre is. A húst szárítással, pácolással, erjesztéssel és füstöléssel tartósították. A messzi északon pedig elég hideg volt, hogy lefagyasszák a készleteket.


Gyümölcsöt, zöldséget, magvakat (amelyekből olajat is nyertek) is fogyasztottak elég nagy mennyiségben. Különösen a szilva, a kökény és az alma volt népszerű, amelyet szárítva tartósítottak is. Ugyan vadon növő zöldségeket is gyűjtöttek, de termesztettek retket, borsót, babot, káposztát, zellert, spenótot és különféle répákat, hagymaféléket is. Sőt fogyasztottak hínárt. Gabonából - rozsból, árpából, zabból - főztek kását vagy sütöttek kovásztalan kenyeret, de nagyon sok gabonát a sör erjesztéséhez használtak fel. Emellett az italuk a friss víz, a tejsavó, a tej és a mézbor volt.

Arra is találtak régészeti bizonyítékokat, hogy a vikingek sok fűszert használtak: édesköményt, fekete mustárt, mákot, köményt, tormát, fokhagymát, borókabogyót, majoránnát, kakukkfüvet, lestyánt, mentát, petrezselymet. Sőt a kereskedelem révén olyan egzotikus fűszerekhez is hozzájutottak, mint a babérlevél, az ánizs, a fahéj, a szerecsendió, a szegfűszeg, a kardamom, a gyömbér, a sáfrány, a kömény és a bors.

Manapság sokszor kerül szóba a paleolitikus étrend. Több szerző gondolja, hogy a táplálkozással összefüggő civilizációs betegségek genetikai állományunkkal hozhatóak összefüggésbe. Részletek!

Ezek alapján látható, hogy a vikingek mai szemmel nézve is igazán egészséges étrendet állíthattak össze maguknak. És persze akkoriban minden étel "bio-alapanyagból" készült. A jó minőségű ételre szükségük is volt, hiszen az életük nehéz fizikai munkával vagy éppen harccal telt, amihez minél tovább jó egészségben kellett megmaradniuk. Illetve akkoriban a leghatásosabb gyógymód a megelőzés volt, hiszen mai szemmel egyszerű betegségek is komolyra fordulhattak. A folyamatos természeti kapcsolat és a higiéniai ismeretek hiánya miatt könnyebben érhették őket fertőzések. De a feltárt illemhelyek tartalma alapján az is bizonyos, hogy bélférgek és más paraziták kínozták őket.

Végső soron a viking élet talán nem volna nekünk való, hiszen a civilizáció túlságosan elkényelmesített bennünket, az akkori életfeltételeket alighanem túl keménynek tartanánk. De abból, amit a régészek kiderítettek az élelmiszer-fogyasztásukról, lehet, hogy van okunk sóvárogni a viking diéta után.

Forrás: thevintagenews.com

Életmódváltók
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+21, +26 °C
Minimum:
+10, +15 °C

Hazánkban kedden délelőtt a több-kevesebb napsütés mellett időnként erősen megnövekszik a felhőzet és szórványosan záporok alakulnak ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag