Mit tud a paleo diéta?

Manapság sokszor kerül szóba a paleolitikus étrend. Több szerző gondolja, hogy a táplálkozással összefüggő civilizációs betegségek genetikai állományunkkal és táplálkozásunkkal hozható összefüggésbe.

Ezen nézet követői azt ajánlják, hogy térjünk vissza az "ősi" táplálkozáshoz, továbbá javaslatokat tesznek bizonyos élelmiszerek, nyersanyagok étrendből történő kiiktatására. A fentiek értelmében tiltott két különösen kiemelt "veszélyforrás": a tejből, tejtermékekből és a gabonafélékből (búza, kukorica, rizs) készült termékek (kenyér, liszt, tésztafélék, stb.).
Hasonlóan nem kívánatos az ásványi anyagokkal, vitaminokkal dúsított készítmények sokasága, üdítőitalok, alkoholos italok, fűszerek, burgonya, minden színezékkel, ízesítővel, édesítővel ellátott termék. Továbbá nem fogyaszthatunk babféléket, cukrot, csírákat, olajat, mogyoróféléket, keményítőt és más olyan élelmiszereket, amelyek a mai kor termékei. A hús az alapja az étrendnek, itt irányelv, hogy felváltva fogyasszunk mindenféle húsfajtát: szárnyast, nagy vágóállatot, halat, tenger gyümölcseit.

A paleolit időszak

A paleolitikum, őskőkor vagy pattintott kőkorszak földtörténeti szempontból a pliocén végével és a pleisztocénnel esik egybe, melyre jellemzőek a jégkorszakok - glaciálisok -, illetve a köztük lévő melegebb időszakok, az interglaciálisok. A korszak három részre osztható, úgymint alsó paleolitikum (i. e. 4 millió - i. e. 200 ezer), középső paleolitikum (i. e. 200 ezer - i. e. 30 ezer) és felső paleolitikum (i. e. 30 ezer - i. e. 10 ezer).

Az alsó paleolitikum idején alakul ki a Homo sapiens (értelmes ember). A középső paleolitikumban, a Homo sapiens elvándorol Délkelet-Afrika területéről, és fokozatosan elterjed a kontinenseken, az időszak végére Európába érkezik. Az utolsó jégkorszak i. e. 75 ezerben (középső paleolitikum) kezdődött és i. e. 10 ezer táján ért véget (felső paleolitikum). Az eljegesedés csúcsa i. e. 25 ezerre tehető, ekkor a Homo sapiens már Európa területén is tartózkodik, tehát át kellett élnie a jégkorszakot, Afrika területén az eljegesedés nem okozott drámai változásokat, ellentétben az északi területekkel.

Milyen lehetett az élet és az étrend a paleolitikumban ?

Írott források híján sohasem lehetünk biztosak abban, hogy elődeink hogyan éltek, étkeztek. Az életmódi, étrendi minta rekonstruálását az is akadályozza, hogy összességében a lelőhelyek száma és az előkerült egyedek száma kevés, azok általában nem egészek, hanem inkább töredékesek, hiányosak. Tovább nehezíti a tisztánlátást a témában, hogy a régészeti lelőhelyeken feltalált maradványok megítélése nehézkes, mert a növényi eredetű termékek kevésbé maradtak fent, mint az idő- és talajviszonyoknak jobban ellenálló csontok, állatcsontok is. Az emberek, a paleolitikumban, amelyre az időleges táplálékbőség és a nagy éhínségek szakaszos váltogatása jellemző, vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték táplálékukat.

Rákölő étrend

Hogyan éheztessük ki a ráksejteket? Hogyan táplálkozzunk rákellenesen? A választ ide kattintva találja!

A paleolitikumi emberek étrendjéről többféle módszerrel kaphatunk információt, attól függően, hogy milyen maradvány áll a rendelkezésünkre. Mikrobotanikai maradványokból az ún. fitolit (azaz növényi eredetű, apró kovatartalmú részecske) mutatható ki, vagy növényi lenyomatok láthatók az agyagban, pollenszemcsék maradhatnak meg a koprolitokban (megkövesedett ürülék). A kőszerszámok élein, illetve edények belsejében található maradványok kémiai elemzésével is információhoz juthatunk.

Azonban a hétköznapi étrend kutatásának egyetlen módja az emberi maradványok vizsgálata. Gyomortartalom vizsgálatára csak ritkán és kivételes esetekben van lehetőség. A már említett koprolitban fennmaradhatnak csonttöredékek, növényi rostok, halak, pikkelyek, csigákból, tojásokból, csonthéjasokból származó héjdarabok, állatszőrök, gombaspórák, fonalféreg, növényi parazita maradványok, valamint más élősködők is.

A fog felszínének kopási mintája is sokat elárulhat a fog tulajdonosának étrendjéről. A módszer alapja az, hogy az ételben lévő koptató részecskék karcolásokat hagynak a fogzománcon, amelyeknek iránya és hosszúsága közvetlen kapcsolatban áll az étrend állati és növényi elemeivel, valamint azok elkészítési módjával.

Izotópos módszerek is segíthetnek a paleolitikumi ember táplálkozásának vizsgálatában. Az embercsontok kollagéntartalmának izotópos elemzése sokat elárul az ember hosszú távú tápanyagfelvételéről. A módszer azon alapszik, hogy a különböző elfogyasztott élelmiszerek kémiai lenyomatot hagynak a szervezetben, amelyek "leolvashatók". A szénizotóp-arányok (13C:12C) a növényi táplálékok eredetének meghatározására alkalmasak. A kollagén nitrogénizotóp-arányának meghatározásából arra következtethetünk, hogy inkább állati vagy növényi eredetű étrendet folytattak őseink. Szintén a növények étrendi szerepére utal a csontban lévő stroncium és kalcium arány (Sr/Ca).

A következtetések

A fenti módszerek alapján az állapítható meg, hogy az alsó paleolitikum végétől (i. e. 30 ezer) az étrend egyre vegyesebbé vált, a hús jelentősége csökkent, mellette gyümölcsöket, nyers zöldségeket, magvakat és mézet fogyasztottak. Ez különösen az archaikus Homo sapiensre (közvetlen elődünk) igaz, aki az aktív vadászat mellett szélesebb étrendi forrásokat is kiaknázott (növények), mint a neandervölgyiek (a két alfaj néhány tízezer évig egymás mellett élt a Közel-Keleten és Európában).

Ugyanakkor földrajzi különbségek is megfigyelhetők, míg az észak-északnyugaton élő emberek inkább vadásztak, délebbre és a mediterrán vidékeken, valamint keleten lévő klánok étrendje többféle növényt is tartalmazott. A paleolitikum korában (és az azt követő időszakokban) az energia-bevitel és az energiafelhasználás állandó szinten volt, a fizikai aktivitáskor felhasznált energiát a felvett energiamennyiség fedezte. Ezt az energiamennyiséget a szűkösebb időszakokban igen nehéz volt biztosítani (ha nem lehetetlen), csak és kizárólag vadászattal.

A fokozott húsfogyasztás nem tesz jót mindenkinek

A fokozott húsfogyasztás nem tesz jót mindenkinek



Tehát ha őseinknek sikerült zsákmányt ejteni, elképzelhetetlen, hogy az állatnak valamely részét nem hasznosították volna, és azt eldobják (agy- és csontvelő, állati vér, tejes tőgy), valószínűleg minden ehetőt elfogyasztottak. Az eszközeik is folyamatosan formálódtak, finomodtak, amelyek egyre könnyebbé tették a nyersanyagok feldolgozását. Továbbá kimutatták, hogy a növényi és állati táplálék étrendi aránya a középső paleolitikumtól a mezolitikumig nem változott radikálisan. A gabonafélék már a háziasítás kezdete előtt is jelentős mennyiségben jelen voltak az étrendben.

Az emberi történet összidejének 99%-ban a hominidák (emberfélék) gyűjtögetésből és dögevésből, vadászatból éltek. Bár a genetikánk nem változott a paleolitikum óta, de az ember nagy evolúciós előnye az adaptáció (alkalmazkodás) képessége, amellyel tulajdonképpen minden körülményhez, legyen az optimális, vagy szélsőséges egyaránt alkalmazkodni tud.

Bár egyes szerzők szerint a domesztikáció (háziasítás) "végzetes" változásokat hozott az emberi étrendben, egy tényről nem szabad megfeledkezni, nevezetesen arról, hogy a "neolitikus forradalomnak" köszönhetően, vagy következtében, az emberek létszáma nagymértékben megnőtt világszerte.

Érvek - ellenérvek?

Az egyik probléma, a már fentebb leírt kevés és töredékes régészeti lelet mellett az, hogy a paleolitikum emberének élettartama nem érte el a mai átlagéletkort, ezért nem tudhatjuk, hogy a táplálkozása következtében milyen betegségek manifesztálódhattak (jelenhettek meg) volna körükben. További nehézséget okoz, hogy az életmódbeli és a környezeti tényezők is egészen mások voltak (nem volt környezeti ártalom, levegőszennyezés, dohányzás), és a stressz sem volt olyan fokon és formában jelen az emberek életében, mint manapság. A fizikai aktivitásuk lényegesen több volt, így nem meglepő, hogy az "energiamérlegük" (bevitt és felhasznált energia) kedvezőbb képet mutathatott, mint a miénk. Az elhízás többek között ezért sem lehetett számottevő közöttük.

Tudta?

Számítások szerint, ha az emberiség egésze visszatérne a paleolitikus étrendhez, a földön ma élő állatok összessége és az élelmiszeripar együttesen sem lenne képes ellátni a lakosságot ilyen mennyiségű hússal.

A mai modern kor embere sokkal többet tölt fizikailag inaktívan (ülőmunka, számítógép, televízió), jobb energia- és tápanyag ellátottság mellett, mint ősei, így az elhízás gyakorisága megnőtt. Ugyanakkor közismert az összefüggés a II. típusú diabetes (cukorbetegség) és az elhízás között. Azt is tudjuk, hogy a cukorbetegségnek érszövődményei lehetnek, vannak. A sok állati eredetű fehérje fogyasztása ebben az esetben kifejezetten hátrányos, hiszen a vesében az érszövődmények kialakulását elősegíti. Továbbá a genetikailag krónikus veseelégtelenségre hajlamos egyéneknél is generálhatja a folyamatot. Ne feledkezzünk meg a történelmi korokból jól ismert köszvényről, mint az "uralkodó osztály betegségéről" sem, amelynek megjelenésében szintén nagy szerepet játszik az állati eredetű fehérjékben és zsírokban gazdag táplálkozás. Őseink több halat fogyasztottak, jobb volt a n-3 és n-6 zsírsavak aránya az étrendjükben, ez követendő példa lenne a szív- és keringési betegségek szempontjából.

Valószínűleg csontritkulásban sem szenvedtek, ennek okai az élethosszban, a fizikai aktivitásban és a szabad levegőn való tartózkodásban keresendő. A sok állati eredetű fehérje fogyasztása jelentős foszforbevitellel is jár, és ez a két tényező együttesen, elősegíti a kalcium kiürülését a szervezetből. Ezért is fontos korunk emberének a kalcium bevitelén javítani, amelyre a legalkalmasabbak a savanyított tejtermékek, külön hangsúlyt fektetve a probiotikus termékekre, amelyeknek fogyasztása további előnyökkel járnak (elősegítik a "jótékony baktériumok" megtelepedését a bélflórában).

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+26, +31 °C
Minimum:
+14, +19 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a Dunántúlon erősen felhős, másutt gyengén felhős idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag