Tejallergia esetén az immunrendszerünk nem megfelelő válaszreakciót ad a tejre, amelyet tévesen fenyegetésként érzékel. Az érintetteknél többféle tünet is jelentkezhet, így például gyulladás, tüsszögés, orrfolyás vagy viszkető szemek. A tejallergia más klasszikus allergiák – például asztma, ekcéma, szénanátha és csalánkiütés – kialakulásának is kedvez. Nem mellesleg pedig az egyik leggyakoribb ételallergia a gyerekek körében.
Az allergia kivizsgálása hagyományos allergiateszttel
A hagyományos allergiateszt csak az allergénspecifikus IgE-t mutatja ki, vagyis a tej ellen az allergiás személy szervezetében termelődő ellenanyag mértékét vizsgálja. Az allergénspecifikus itt azt jelenti, hogy minden allergénre van egy csak rá jellemző IgE ellenanyag, az allergiatesztek így képesek megállapítani, hogy melyik allergén – ételallergia esetén például a tej, a tojás vagy a szója – okozza a tüneteket. Ha ez az érték emelkedett a szervezetben, akkor az allergiát jelez.
Komponensalapú allergiavizsgálat
A hagyományos allergiatesztekhez képest részletesebb adatokat közöl a komponensalapú allergiavizsgálat. Ez már nemcsak az allergénspecifikus IgE-t vizsgálja, hanem az allergén egyes összetevőit, vagyis komponenseit is képes kimutatni. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint ez azért lényeges, mert az egyes komponensek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.
„Míg a hagyományos tesztek pozitív eredménye alapján teljes mértékben eltiltottuk a tejallergiás beteget a tejtartalmú ételek fogyasztásától, a komponensalapú allergiavizsgálat után már egyáltalán nem biztos, hogy ezt kell tennünk. Ma már tudjuk, hogy a tejfehérje, amit korábban egyként kezeltünk, valójában több összetevőből áll: ezek az alfa-laktalbumin (nBos d 4), a béta-laktoglobulin (nBos d 5) és a kazeinek (nBos D 8). Attól függően, hogy melyik tejfehérjeérték emelkedett a gyermeknél, a high vagy a low risk csoportba soroljuk” – tette hozzá.
Ha a kazeinek értéke emelkedett
A kazeinek (nBos D 8) hőstabilak, ezért sokkal ellenállóbbak a konyhatechnológiai beavatkozásokra. Ha ez az érték magasabb, akkor valószínűsíthető, hogy a gyermek a tejmentes diétázással nehezebben „növi” ki a tejallergiáját.
Ha az alfa-laktalbumin és a béta-laktoglobulin értéke magasabb
Az alfa-laktalbumin (nBos d 4), vagy a béta-laktoglobulin (nBos d 5) fehérjék nem hőstabilak. Így, ha ezek valamelyike idézi elő az allergiás reakciót, akkor adott esetben a gyermek fogyaszthatja a hőkezelt tejterméket – például süteménybe sütve –, mert ezáltal már jelentősen veszítenek az allergizáló hatásukból. A tejmentes diéta ebben az esetben tehát könnyebben kivitelezhető, illetve idővel várhatóan el is hagyható. Ha az alfa-laktalbumin vagy béta-laktoglobulin okozza, akkor a gyermekek nagyobb valószínűséggel növik ki a tejallergiát.
Tejallergia esetén tehát a komponensalapú vizsgálat eredménye útmutatást adhat a további kezelés, a diéta szempontjából.
