Te ennél rovarfehérjét? Itt a magyarok válasza

Noha az év elejétől már kereskedelmi forgalomban is megjelent, Magyarországon az emberek 70 százaléka sosem fogyasztana rovarfehérjét tartalmazó táplálékot, és csupán 17 százalékuk ért egyet azok bolti értékesítésével – derül ki az Agroinform.hu legújabb felméréséből.

Egyre több rovarfaj étkezési céllal történő árusítását engedélyezik az Európai Unióban, de ez vajon feljogosítja-e arra a gyártókat, hogy mindenféle jelölés nélkül rovarfehérjét keverjenek a termékekbe? A kérdésre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adott választ.

Gazdaságosabb, ráadásul évtizedek óta esszük

Idén januártól négy rovarfaj (sáska, lisztkukac, alombogárlárva és házi tücsök) is árusítható a boltokban élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként (például fehérjelisztként), és további nyolc rovarfehérje vár engedélyezésre. A tapasztalatok szerint ez az élelmiszerfajta sokkal kisebb területen, kevesebb vízigénnyel és alacsonyabb széndioxid-termeléssel állítható elő, mint a hagyományos állattenyésztésből származó fehérje.

Az Agroinform.hu szakmai portál kérdőívére érkezett közel 500 válaszból az derül ki, hogy mindössze a válaszadók 20 százaléka nyitott olyan táplálék elfogyasztására, amely rovarból származó összetevőt is tartalmaz. További 11 százalék ezt attól teszi függővé, hogy az adott összetevő felismerhető formában található-e meg az élelmiszerben (a feldolgozott rovarfehérje általában liszt vagy olaj formájában kerül az ételekbe). 69 százaléknyian azonban feltétel nélkül elzárkóznak ilyen ételek fogyasztásától.

Kevesen tudják, de évtizedek óta napi szinten fogyasztunk rovarokból készült élelmiszeradalékokat. Közülük a legelterjedtebb a kármin nevű, nőstény pajzstetvekből kivont színezék (E120), amely például vezető márkák hús- és édesipari termékeiben is széles körben megtalálható. Szintén pajzstetvek gyantaszerű váladéka a sellak (E904), aminek számos édesség köszönheti fényes felületét.