A konzervek nagy előnye, hogy hosszú időn keresztül elállnak a szekrényben, legyen szó akár zöldségekről, szendvicskrémekről, vagy éppen készételekről. Mindazonáltal felbontás után ugyanúgy romlandóak, ezért célszerű vagy eleve akkora adagokat vásárolni, amennyi rögtön el is fogy, vagy a maradékot hűtve tárolni a következő étkezésig. Az IFLScience cikke ezzel együtt azt javasolja, hogy ezt semmiképpen se úgy valósítsuk meg, hogy a nyitott dobozt egy az egyben betesszük a hűtőszekrény egyik polcára.
Ismert ugyanis, hogy hosszú távon különböző fémek oldódhatnak ki a konzerv falából a benne tárolt élelmiszerbe. Ha pedig kinyitjuk a dobozt, és így annak belseje levegővel érintkezik, az oxidáció jelentősen felgyorsíthatja a nemkívánatos folyamatot. Különösen jelentős a szennyeződésveszély az olyan savas élelmiszerek esetében, mint például a paradicsom. Hogy mindez mekkora kockázatot jelent egészségügyi szempontból, egyelőre nem tisztázott. Még ha azonban a dobozból kioldódó fémek is károsítják szervezetünket, akkor is megváltoztathatják az étel ízét, minőségét.
Problémás műanyag is okozhat szennyezést
További veszélyforrás, hogy az iparban gyakran használnak biszfenol-A, avagy BPA bevonatot a konzervdobozok belső felületén éppen az említett kioldódás megakadályozására. A BPA azonban szintén bekerülhet az élelmiszerekbe, onnan pedig a szervezetbe. Ez azért kockázatos, mert a többi között ismert, hogy a vegyület képes az ösztrogén hatását utánozva interakcióba lépni az ösztrogénreceptorokkal, végeredményben zavart kiváltva a hormonháztartásban. Az Európai Unióban szigorú jogszabályok hivatottak távol tartani a BPA-t az élelmiszereinkkel érintkező anyagoktól, ezzel együtt nem árt az óvatosság.
És hogy mi a megoldás a problémára? Nos, az IFLScience cikke szerint csupán annyi, hogy a maradékot mindig át kell önteni a konzervdobozból egy üveg vagy műanyag ételtárolóba, és úgy betenni a hűtőbe. Pár napig eláll így, de érdemes mihamarabb elfogyasztani. Persze ezzel több lesz a mosnivaló, de talán megér ennyi plusz erőfeszítést, hogy hosszú távon ne kelljen a szennyeződésektől és azok potenciális egészségügyi hatásaitól tartanunk.
