A nyári időszak tetőpontján sok háztartásban előkerülnek az üres befőttesüvegek, megtelnek a fagyasztók, és egyre több családban készülnek házi lekvárok, befőttek, savanyúságok, gyümölcslevek vagy akár aszalványok. Az otthoni tartósítás kiváló módja annak, hogy megőrizzük a szezon ízeit a hidegebb hónapokra. Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy ezek az élelmiszerek is biztonságosan készüljenek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja összegyűjtötte az otthoni tartósítás legfontosabb tudnivalóit - írja az MTI.
A tartósítás célja az eltarthatóság meghosszabbítása úgy, hogy közben megőrizzük az élelmiszerek minőségét, élvezeti értékét és biztonságát. A nem megfelelő körülmények között készült vagy tárolt késztermékek komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.
A minőségi eredmény érdekében kizárólag egészséges, ép alapanyagokkal dolgozzunk, sérült, rothadó, penészes, szokatlan szagú, állagú zöldséget, gyümölcsöt ne használjunk a befőzéshez. Az otthoni tartósításkor többféle módszer is alkalmazható. A leggyakoribb eljárások közé tartozik a lekvárok és dzsemek főzése, a befőttek, kompótok és gyümölcslevek eltevése hőkezeléssel, valamint a savanyúságok tartósítása ecetes vagy sós lében. Népszerű és hatékony technika továbbá az aszalás - amely során a termék víztartalma csökken -, valamint a fagyasztás, amely minimális mértékben változtatja meg az élelmiszerek szerkezetét.
Házi tartósításra használható a citromsav, a borkősav és az aszkorbinsav, amelyek az ízesítés mellett a fehér húsú gyümölcsök barnulását is megakadályozzák. Tartósítószerek, például nátrium-benzoát alkalmazása csak indokolt esetben és az előírt mennyiségben ajánlott. Korábban a legelterjedtebb tartósítószer a szalicil volt, azonban ismert egészségkárosító hatásai miatt (például allergia, asztma, gyomorfekély) már nem engedélyezett a használata.
