A világ lakosságának majdnem fele szenved a helytelen étrend miatt, ami a túl sok vagy a túl kevés étel következménye - állapította meg a táplálkozásáról szóló globális jelentés (Global Nutrition Report, GNR). A táplálkozás és a vele kapcsolatos friss adatok évenkénti áttekintésével és elemzésével azt találták, hogy a globális népesség 48 százaléka a túl kevés étel miatt alultáplált, illetve a túl sok étel miatt túlsúlyos vagy elhízott .
A felnőtt lakosság 40 százaléka elhízott vagy túlsúlyos
Megállapították, hogy a jelenlegi arányok mellett nyolc nem fog teljesülni az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által 2025-re kitűzött kilenc, táplálkozással kapcsolatos célból. Szerepel köztük a kóros soványsággal és növekedésmegállással küzdő gyerekek arányának csökkentése, de a felnőttkori elhízás visszaszorítása is.
A jelentés becslése szerint majdnem 150 millió a növekedésben elmaradt öt év alatti gyerekek száma. Emellett több mint 45 millió kisgyerek kórosan sovány, majdnem 40 millió pedig túlsúlyos. Az adatok azt is megmutatják, hogy a felnőttek több mint 40 százaléka (2,2 milliárd ember) túlsúlyos vagy elhízott. "2010 óta 15 százalékkal nőtt a rossz táplálkozással kapcsolatos, elkerülhető halálozások száma, jelenleg a helytelen étrend számlájára írható az összes felnőttkori halálozás negyede. Világjelentésünk alapján az utóbbi évtizedben nem javult az emberiség étkezése, ez ma az emberek és a bolygó egészségét is fenyegeti" - mondta Renata Micha, a GNR független szakértői csoport elnöke.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Alig eszünk gyümölcsöt és zöldséget
A legfontosabb megállapítások között szerepel, hogy az emberek nem fogyasztanak elég egészséget támogató ételt - köztük gyümölcsöt és zöldséget -, különösen az alacsony jövedelmű országokban. A magasabb jövedelmű országok lakói fogyasztják a legtöbbet az olyan, egészségre károsan ható ételekből, mint a vörös húsok , a tejtermékek és a cukros italok. A jelentés szerint ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása egyre nő - a vörös hús és a feldolgozott húsáru mennyisége már most az ajánlott heti maximális bevitel majdnem ötszöröse.
Más becslésekkel összhangban a GNR számításai szerint 2018-ban a világ élelemigénye okozta az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 35 százalékát. "Az állati eredetű ételeknek termékenként általában nagyobb a környezeti lábnyoma, mint a növényi alapúaknak, így az élelemtermelés gázkibocsátása és földhasználata az előbbiek, különösen a marha, a bárány és a tejtermékek számlájára írható" - mutat rá a jelentés.
Legjobban: