Kevesebbet ennénk, ha pontosan tudnánk, hány kalória kerül elénk az asztalra?
Az idén elfogadott amerikai egészségügyi reformtörvény részeként az Egyesült Államokban működő étteremláncoknak jövő évtől jól láthatóan fel kell tüntetniük étlapjaikon a különböző fogások kalóriatartalmát. A szakemberek között máris vita tárgya a szabályozás hatékonysága, vagyis az, hogy az emberek ezentúl jobban odafigyelnek-e majd az elfogyasztott ételek mennyiségére, illetve kalóriatartalmára. Egyértelmű válasz egyelőre nincs.
A LiveScience tudományos hírportál riportja szerint azok, akiknek még nem károsult a látásuk vagy nem váltak függővé a mindennapos gyorséttermi habzsolásoktól, ezentúl a saját szemükkel is meggyőződhetnek arról, hogy a borsos, vajas, fokhagymás, tejszínes, krém- vagy parmezánsajtos fettuccine alfredoval kínált grillezett csirke a Sbarrónál bizony nem kevesebb mint 3000 kalória, vagyis az az egyetlen étkezés már fedezi, sőt meg is haladja a legtöbb ember normális, napi kalóriaadagját!
A kérdés persze az, hogy a kalória feltüntetése befolyásolja-e az emberek ételválasztását vagy sem. Egy Ottawában tartott nemzetközi táplálkozási találkozó résztvevőinek egybehangzó válasza szerint: talán.
"A kalória megjelölése nem oldja meg egy csapásra a dolgokat" - vélekedett Phillip Leslie, a Stanfordi Egyetem gazdaságprofesszora, aki a Starbucks kávéházláncról készített kutatásának korábban még nem publikált eredményeit ismertette a tanácskozáson.
Az amerikai franchise-óriás 2008-ban egy New Yorkban hozott helyi törvény miatt kalóriaértékkel ellátva kezdte kínálni termékeit. A tanulmány elkészítése során a professzor összesen 110 millió eladást elemzett a szabályozás előtti, illetve utáni időből. Az eredmények azt mutatták, hogy míg a fogyasztók italválasztása cseppet sem változott, addig a kért ételek kalóriatartalma átlagosan 14 százalékkal csökkent.
A feltüntetésnek köszönhetően azt is megtudhatják, hogy az általuk egészségesebbnek vélt ételek valóban azok-e, megfelelnek-e táplálkozási elvárásaiknak vagy sem.
Kiderülhet például, hogy egy füstölt pulykás szendvics a Chili's hálózat egységeiben több kalóriát tartalmaz - 930-at - mint egy sült hátszínszelet, vagy éppen arra, hogy két lekvárral töltött fánkban a Dunkin' Donutnál kevesebb kalória van, mint egy sajtkrémes szezámos édes süteményben.
"Bár a kalóriaérték feltüntetése segíthet az emberek felvilágosításában, sőt előbb-utóbb rákényszerítheti az étteremláncokat egészségesebb menük összeállítására, sok olyan tényező létezik még, amelyek befolyásolhatják a kezdeményezés hatékonyságát" - hívta fel a figyelmet Yoni Freedhoff, az Ottawában működő, a túlsúlyosság problémakörével foglalkozó egészségügyi intézet alapítója és orvosigazgatója. Szerinte az egyik legfőbb gond, hogy a "marketing felülkerekedik a menükön". Példaként hozta fel, hogy noha tény, a New York-i törvény megszületése után az emberek átlagosan több kalóriát fogyasztottak a Subway-éttermekben, ennek elsődlegesen az volt az oka, hogy az étteremlánc újfajta, kedvezményes áron kínált szendviccsel rukkolt elő, amely jóval nagyobb - harminc centiméteres - az átlagnál.
A szakember elmondása szerint máshol a kalóriaértékeket egyszerűen meghamisítják, és akár 18 százalékkal alacsonyabb mutatókat jelölnek meg.
"Összességében azonban teljesen mindegy, hogy egy étel 100 vagy 1000 kalóriát tartalmaz, ha a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy egy felnőtt embernek nagyjából 2000 kalóriára van szüksége naponta. Nem csupán kalóriatáblázatokkal, de a helyes táplálkozáson és a rendszeres testmozgáson alapuló energia-egyensúlyra vonatkozó információkkal is el kell látnunk őket" - hangsúlyozta Freedhoff.
Videó: HáziPatika.com
