A kávé termesztésének és a belőle készített ital fogyasztásának szokása az Arab-félszigeten kezdte meg világhódító útját a 15-16. században. Az emberek már ekkor és ezen a területen sem csak otthonaikban fogyasztották a kávét, hanem a Közel-Kelet megannyi nyilvános kávéházában is, amelyek a korban hallatlan népszerűségre tettek szert. A kuncsaftok sokféle tevékenységnek hódoltak ezekben a korai kávéházakban: zenét hallgattak, sakkoztak, tudomást szereztek a friss hírekről - és persze elmélyült beszélgetéseket is folytattak egymással, méghozzá szabadabban, kötöttségektől mentesebben, mint az élet egyéb akkori színterein. A kávéházak így hamar az információcsere leglényegesebb helyszíneivé váltak - nem véletlenül nevezték őket a "bölcsek iskoláinak" is.
Az "egypennys egyetem"
A 17. századtól aztán Európában is elterjedt a fekete ital és vele együtt a kávézáshoz kapcsolódó szokások is. Angliában, Ausztriában, Franciaországban, Németországban és Hollandiában a kávéházak nagyon hamar meghonosodtak, és a városok, települések legfontosabb közösségi helyszíneivé, a kommunikáció alapvető tereivé váltak. Ez a folyamat párhuzamosan zajlott az újságnyomtatás és -terjesztés fejlődésével, és az akkoriban megszülető, új típusú nyilvánosság csak még jobban megerősítette kávézás és beszélgetés kapcsolatát.
Mivel az újságok révén a hírek a korábbinál sokkal gyorsabban és rendszeresebben terjedtek, mindig volt mit megbeszélni a gőzölgő csészék felett - már persze a magánélet minden korban oly lebilincselő viharain túl. Lényeges szempont volt, hogy a kávéházakban olvasni is lehetett - ha máshol nem, ott biztosan át lehetett lapozni az újságokat.
Angliában például mindezek nyomán annyira alapvetővé vált kávé és beszélgetés kapcsolata, hogy elterjedt az "egypennys egyetem" kifejezés: ennyi volt ugyanis az ára egy bögre kávénak, amellyel valaki a képzeletét megsarkantyúzó társalgásba foghatott egy másik kávéfogyasztóval.
A kávé ugyanis, tudjuk jól, élénkíti a szellemet, ezért tökéletes kötőanyagnak bizonyult már évszázadokkal ezelőtt is beszélgetésekhez, és ez alapvetően azóta sem változott. Nem véletlen például az sem, hogy a felvilágosodás forradalmi gondolatai éppúgy kávéházakban (is) forrták ki magukat, ahogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kezdetének egyik központi helyszíne is egy kávéház - a Pilvax - volt.
Egy kiadós kávézás haszna
Persze, a kávézás nemcsak a nagy, történelemformáló eszmékhez illik ennyire természetesen. Mivel a kávé legtöbbször melegen feltálalt ital, fogyasztása az otthonosság, a befogadás légkörét teremti meg, és bár a benne lévő koffein miatt stimuláló, nem ajz fel túlságosan (mint például azok az italok, amelyeket hagyományosan a kocsmákban szolgálnak fel), így az ital élvezői nem törik meg a helyzet alapvető intimitását. A kávé segíti a koncentrációt akár a munkában, akár egy társalgás során, márpedig mindenki örül, ha ténylegesen odafigyelnek rá, miközben beszél valamiről. A kávé ugyanakkor azok számára is remek lehetőséget biztosít, akik szeretik átgondolni válaszaikat, hiszen a kávéscsésze szájukhoz emelésével, a kortyolásokkal időt nyerhetnek maguknak.
Ráadásul olyan kísérleteket is végeztek már a kávézással kapcsolatban , amely nem az ital egyénre gyakorolt hatását vizsgálta, hanem azt, hogy a társas érintkezésben milyen eredménye lehet a közös kávéfogyasztásnak. Az eredmények szerint az ilyenkor kialakuló eszmecserék élénkebbek, fókuszáltabbak lettek, ráadásul több tag is bekapcsolódott a beszélgetésbe a csoportból, mint abban az esetben, amikor a jelenlévők nem fogyasztottak kávét. Vagyis a meghitt baráti beszélgetések mellett érdemes lehet a nagyobb munkahelyi vagy családi tanácskozásokat is összefűzni egy kiadós kávézással.
