A mostani lisztárak csupán 56 ezer forintos tonnánkénti búzaárat fedeznek, a kenyérgabona ára azonban már hónapok óta jóval e fölött volt, pillanatnyilag pedig a 66 ezer forintot meghaladó szinten van. Emiatt 7-10 százalékos lisztáremelésre van szükség - nyilatkozta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán.
Vannak, akik már decemberben emeltek
Mint azt a szakember leszögezte, sok malom már decemberben árat emelt, de a többségük januárban fog - néhányan éppen ezen a héten. E nélkül nem bírná ki az iparág ezt az évet, ha pedig tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet - jósolta az elnök-vezérigazgató, aki elárulta: a tervezett mértékű emelés a malomipar átadási áraiban nem több kilogrammonként 6-7 forintnál. Ez az egy főre vetített, évente átlagosan 80 kilogrammos lisztfogyasztással számolva - ideértve a boltban vásárolt péktermékeket is - kevesebb mint két gombóc fagylalt ára.
A cégvezető szerint egyébként nem is a sütőipar miatt nem tud a malomipar árat emelni, és más ágazatokhoz hasonló árbevétel-arányos nyereséget elérni, hanem az egymás alá ígérő malmok árversenye okán. A mostani piaci helyzet hátterében alapvetően a hazai és az európai búzatermés áll. A súlyos aszály, majd a tavasz végi, nyár eleji esős periódus nem kedvezett sem a termés mennyiségének, sem a minőségének. A mintegy ötmillió tonnányi magyarországi búzatermésből az étkezési minőség általában szokásos 65-70 százalékos aránya 2020-ban 30 százalék körül volt. Európában pedig jelentős terméskiesések voltak, ami felfokozta az exportkeresletet, és Lakatos Zoltán szerint a készlet jelentős része már a kereskedőknél van. A malmoknak így nagyon oda kell figyelniük az első fél évben, hogy jó búzát tudjanak vásárolni.
A piaci helyzet alapján ugyan a cégvezető azt feltételezi, hogy a nagyobb üzemek december végéig az éves alapanyagigényük 60-70 százalékánál többet tároltak be, ennek ellenére még szükségük lesz jó minőségű búzára.
