A finomított liszt úgy készül, hogy a gabonaszemeket finomra őrlik, ami miatt íze és állaga is kellemesebb, mint a teljes kiőrlésű változaté, illetve hosszabb ideig eltartható. Ezzel a technikával viszont elvész a benne található élelmi rostok, olajok, fehérjék és B-vitaminok, azaz a tápanyagok nagy része. Ami marad, az egy tápanyagszegény, gyorsan felszívódó szénhidrát, amely megemeli a vércukorszintet, és hosszú távon inzulinrezisztenciához, sőt cukorbetegséghez is vezethet - írja a Wellandfit.
A rendszeres fehérliszt-fogyasztás nemcsak a vércukorszintet borítja fel. Kutatások szerint a finomított lisztből készült ételek fokozzák a gyulladásos folyamatokat a szervezetben, és hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához is. Ráadásul, mivel ezek az ételek kevés rostot tartalmaznak, nem telítenek megfelelően – így könnyen túlesszük magunkat, ami elhízáshoz vezethet. Fontos ezért, hogy megpróbáljuk minimalizálni az étrendünkben ezt a hozzávalót - szerencsére ez némi odafigyeléssel könnyen megoldható.
A teljes kiőrlésű lisztek, a tönköly, a zab, a rozs vagy akár a mandulaliszt sokkal több tápanyagot tartalmaznak, és lassabban emelik meg a vércukorszintet, így érdemes ezeket beépíteni az étrendünkbe. A szervezetünk hálás lesz érte – javul az emésztés, stabilabb lesz az energiaszintünk, és hosszú távon csökkenhet a civilizációs betegségek kockázata is.
A liszt elhagyása első hallásra könnyűnek tűnhet, ám főzéskor, sütéskor előjöhetnek a problémák: Mivel sűrítsünk? Hogy lehet kelt tésztát, illetve piskótát készíteni? Mivel panírozzunk? Az alábbi cikkünkben foglaltuk össze.
