Figyelem: Csak száz éven felülieknek!

Az emberek ősidők óta keresik és kutatják a hosszú élet titkát. Születtek már ilyen-olyan hipotézisek arra vonatkozóan, hogyan lehet "kibekkelni" a száz évet. Nézzük, egyesek hogy csinálják...

A matuzsálemi kor bűvöletében

Az ősi kultúrákban számos olyan személyről olvashatunk, akik több száz évig éltek.

A Teremtés könyvében például Hénok 365 évvel büszkélkedhet, Matuzsálem viszont ennél lényegesen többel, 969-cel. Ádám 930 évig, Noé pedig állítólag 950 évig élt. Ezeket a "földöntúli" adatokat természetesen a "helyükön kell kezelni", hiszen jóval túlszárnyalják a leghosszabb emberi élettartam határát.

Éltek-e halhatatlanok?

Különböző korokban éltek halhatatlannak tartott személyek. Ilyen személy volt például a régi Szovjetunió területén Igor Korolov szakács, aki 150 évig élt.

A monda szerint Angliában Thomas Parr angol férfi kilenc angol királyt élt túl, és gyomortúltengésbe halt bele 152 éves korában.

A török állampolgárságú Zaro Aga 156 évesen hunyt el, és élete során tizenháromszor nősült, Javeir Pereira kolumbiai indián pedig 168 évig élvezhette e földi létet. A krónikások által feljegyzett és a fentebb említett emberek jó egészségnek örvendhettek, és igen ellenálló szervezettel rendelkezhettek, de ennek ellenére is jócskán fenntartásokkal kell kezelni e rendkívüli eseteket.

Számít az életszínvonal

Egyes kutatások szerint a világon a legidősebb átlagéletkorú nők Norvégiában találhatók, a legöregebb átlagéletkorú férfiak pedig Svédországban.

Az eddig leghosszabb életkort Jeanne Calment érte meg a maga 122 évével. 1997-ben hunyt el. Több felmérés született már arról is, hogy hol élnek a világ legöregebb emberei. Itt megoszlanak a vélemények, mert Új-Zéland és Japán vetekszik egymással.

De ha megnézzük az érem másik oldalát is, vagyis, hogy hol élnek legkevesebb ideig az emberek, akkor az afrikai országokat kell említeni, ami összefügg természetesen a rossz életkörülményekkel és az alacsony életszínvonallal.

A Föld leghosszabb életű népcsoportjai

A kutatók, amikor a Föld leghosszabb életű népcsoportjait vizsgálták, csak egy közös jellemvonásra bukkantak, és ez az ivóvíz volt. A népcsoportok jelentős eltéréseket mutattak a táplálékuk fajtáját illetően, de az ivóvíz minden esetben magas ásványianyag-tartalmú volt.

Ezen népek szinte mindegyike magas hegyek között él, ahol a "hegyek tejét" vagyis az olvadó gleccserek vizét isszák. Ezek a magas hegyekből lezúduló gleccserpatakok szinte fehérek a kőzetekből kimosott ásványi anyagoktól.

Tovább vizsgálva a népcsoportokat kiderült azonban, hogy hosszú életű emberek ugyanúgy fellelhetők a hideg éghajlatú területeken, mint a melegeken, s a hegyvidékeken éppúgy, mint a síkságokon.

A napjainkra összegyűlt adatokat kielemezve a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a magas korú emberek egészségi állapotának számos mutatója a náluk húsz-harminc évvel fiatalabbakra jellemző.

Kik vannak a százas "elitben"?

A világ bizonyos részein élnek olyan népcsoportok, amelyek élettartama általában hosszabb az átlagosnál: több ilyen népcsoportot emlegetnek, amelyek közül az egyik az Andokban (Ecuador - Vilcabamba falu), a másik a kaukázusi Abházia és Oszétia vidékén, a harmadik Kasmír pakisztáni felében lévő Hunza-völgy vidékén található. De élnek 100 évesnél idősebb emberek a Japánhoz tartozó Okinawa-szigeten is.

Okinawa - a mesés sziget

Már régóta a figyelem középpontjába került a hosszú élet szempontjából jelentős Okinawa-népcsoport, amelyet több orvos is kutatott. Megfigyelték, hogy Okinawa-szigetén nagy számban találhatók száz éves és idősebb, jó kondícióban lévő, aktív emberek. Arra is "fény derült", hogy a szigetlakók naponta az átlagosnál kevesebb kalóriát visznek be a szervezetükbe.

Náluk a születéskor várható élettartam 100 év fölött van, így érthető, hogy Okinawán a legmagasabb a világon a 100 év felettiek aránya. Mi lehet az okinawaiak titka?

Az okinawai szigetcsoportot korallzátonyok alkotják, a szigetek anyagának alapja összetöredezett és fosszilizált korall. Ezt az "életelixírt" adták az állataiknak, aminek az lett a következménye, hogy a tyúkok lényegesen több tojást tojtak, a teheneknek pedig megnőtt a tejhozamuk. Így termőföldjeiket is ellátták fosszilizált korallal, és saját maguk is elkezdték enni a korallhomokot.

A korallpor titka

Részletes vizsgálatok kimutatták, hogy az okinawai korallpor 73-féle ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. A Földön fellelhető természetes anyagok egyike sem tartalmaz ilyen sokféle elemet ilyen mennyiségben, ráadásul a szerkezete olyan kedvező, hogy a gyomorba kerülve azonnal ionizálódik, és rövid időn belül felszívódik. A korallport használják csontritkulásban szenvedő betegek, valamint magas vérnyomásban szenvedők is. A korallpor magas kalcium- és magnéziumion-tartalmának köszönhetően erősen lúgosító hatású, tartós adagolásával a testfolyadékok elsavasodott állapota visszafordítható, és jelentősen növeli a szervezet oxigéntartalmát és anyagcseréjét.

Hunzák és a sárgabarack

A Himalája távoli hegyeiben, Nyugat-Pakisztán, India és Kína között van egy kicsiny királyság, melyet Hunzának hívnak. A hunzáknál ismeretlen a tumoros betegség, és a magas vérnyomás. Átlagéletkoruk 100 év körül van. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.

A hunzák a zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, főzés nélkül fogyasztják, sok tejet és tejtermékeket fogyasztanak, húst pedig csak igen ritkán esznek. Csak csekély mennyiségben használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékok pedig teljességgel hiányoznak az étlapjukról. A hunzák sok hajdinát, kölest, lucernát és olyan gabonaféléket fogyasztanak, amelyek B17-vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a többszöröse annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

A hunzák egy évezredek ó elzárt magashegyi völgyben élnek, minden kincsük a sárgabarackfáik, amelyet szent növényként tisztelnek.

A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják. A gyümölcs minden részét felhasználják, így nemcsak a húsát, hanem a magját is. A gyümölcs magját porrá őrlik, sűrű olajat préselnek belőle, és ezt hasznosítják sütésre, valamint világításra is. Nyáron frissen fogyasztják a gyümölcsöt, a hosszú téli hónapokban pedig a kiszárított változatát.

A sárgabarack a hunzák számára olyan alapvetőbb élelmiszerforrás, mint nálunk a kenyér vagy a burgonya. A nők átlag 15 -20 évvel néznek ki fiatalabbnak koruknál, a férfiak pedig idősebb koruk ellenére is hosszú ideig megtartják nemzőképességüket.

A külvilágból odalátogató orvos-csoportok keresik az okát, hogy ennél a népcsoportnál miért nem találnak rákos eseteket. A kutatók rájöttek, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél mintegy kétszázszor több nitrilozidot (B17-vitamin) tartalmaz.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció