A só, avagy a nátrium-klorid alapvető fontosságú ásványi anyag az emberi táplálkozásban – olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által kiadott Táplálkozási Akadémia áprilisi számában. Hozzáteszik azonban, hogy a túlzott sófogyasztás egészségügyi problémákat okozhat. Éppen ezért fontos betartani a napi bevitelre vonatkozó ajánlást, amely felnőttek esetén 2 gramm nátriumot fogalmaz meg. Mivel a nátriumionok a konyhasó 40 százalékát teszik ki, ezért azt mondhatjuk: naponta legfeljebb 5 gramm, azaz nagyjából egy teáskanálnyi sót lenne szabad csupán fogyasztanunk. Ezt a legutóbbi, 2019-es hazai felmérés (OTÁP 2019) tanúsága szerint a férfiak háromszorosan, a nők pedig mintegy két és félszeresen lépik túl.
Egy szó, mint száz, érdemes óvatosabban bánnunk a sóval, illetve annak minden fajtájával. Hiába kaphatunk ugyanis a boltokban a hagyományos konyhasó mellett napjainkban például tengeri sót, jódozott sót, himalájai sót, parajdi sót, fekete sót és kóser sót, ezek fő alkotórésze minden esetben a nátrium és a klorid. Ennél fogva egészségügyi szempontból is pontosan ugyanolyan kockázatokat hordoz magában a túlfogyasztásuk. Kivételt e szabály alól csupán a csökkentett nátriumtartalmú só jelent, amelyben legtöbbször káliummal helyettesítik a nátrium egy részét. Vesebetegek számára azonban ez sem ajánlott.
Hírlevelében az MDOSZ összegyűjtött néhány olyan konyhai módszert, amelyek segítségével csökkenthetjük a felhasznált só mennyiségét.
- Csökkentsd fokozatosan receptjeidben a só mennyiségét. Ha ugyanis lassan szoktatod hozzá ízlelőbimbóidat az alacsonyabb sótartalomhoz, akkor észre sem fogod venni a változást.
- Só helyett alternatívaként sok esetben használhatsz friss vagy szárított zöldfűszereket ételeid ízesítésére: babérlevelet, kakukkfüvet, vasfüvet, majoránnát, lestyánt, rozmaringot, bazsalikomot, petrezselymet, kaport, snidlinget, tárkonyt, zellerlevelet, oregánót, mentát, borsikafüvet, továbbá bármilyen karakteresebb ízvilágú fűszernövényt.
- Főtt húsok mellé tálalhatunk ízes mártásokat, legyen szó akár szilváról, meggyről, paradicsomról, egresről, almáról. Emellett sokat ad az élvezeti faktorhoz, ha a húsokat eleve karakteres ízű zöldségekkel – zellerrel, hagymával, fokhagymával, paradicsommal, gombával –, fűszernövényekkel pároljuk együtt.
- Húsok esetében az is beválhat, ha roston, grillezve, sütőben, forró levegős sütőben vagy kevés zsiradékban sütjük meg azokat. A hőkezelés során képződő pörzsanyag ugyanis önmagában is jól ízesít. De ugyanígy előnyére válhat az ételnek, ha a húsra hagymát, fokhagymát, sárgarépát, paradicsomot, almát, narancsot vagy gesztenyét is tűzdelünk.
- Jó megoldás lehet a só csökkentésére, ha ételeink ízét sós helyett inkább savanykás irányba hangoljuk. Ebben bátran támaszkodhatunk az olyan citrusfélékre, mint a citrom, narancs és lime, valamint a különféle ecetfajtákra.
- A főzés kapcsán az is hasznos, ha lassan készülnek az ételek. A lassú főzés, párolás több lehetőséget ad az ízek kibontakozására.
- Kenyérsütés esetén használhatunk szódabikarbónát a só csökkentésére, amely kis mennyiségben hozzáadva javíthatja a tészta textúráját, egyben kiemeli az ízeket.
- Érdemes kerülni ételeink elkészítésekor az olyan összetevőket, amelyek eleve magas nátriumtartalommal bírnak, mint a sózott húsok, felvágottak, a szójaszósz és a szardella. Készételeket pedig fogyasztás előtt soha ne sózzunk meg külön, legfőképpen ne azelőtt, hogy egyáltalán megkóstolnánk.
- Nyers zöldségeket, a paradicsomot, paprikát eleve nem érdemes megsózni: nyugodtan élvezhetjük önmagában is a természetes ízüket.
- Felvágottakat, húskrémeket, pástétomokat házilag is készíthetünk, hiszen ezek a bolti termékekénél kisebb sótartalommal is nagyon ízletesek lehetnek.
Borítókép: Getty Images
