A sajtburger utáni ellenállhatatlan vágy az emberi agy és test drámai növekedésében gyökerezik, amelyért a közel 2 millió évvel ezelőtti környezeti változások okolhatóak.
Magasabb minőségű, tápanyagokban gazdag étrend vált szükségessé a nagy energiaigényű emberi agy működtetéséhez, és az első kezdetleges vadászó-gyűjtögető társadalom kialakulásához. Ám a létfenntartásból egy modern, letelepedő életmódba való átmenet olyan energiabeli egyensúlyzavarokat hozott létre, amelyek egyre gyorsabb növekedést mutattak - evolúciós szempontból - az utóbbi években, és ma már jelentős szerepet játszanak az elhízásban.
Az aktivitási mintázatokra ugyanannyi figyelmet kellene szentelni, mint az egészségtelen élelmiszerek fogyasztására, ha vissza akarjuk fordítani a modern kor evolúciós trendjének elterjedését, amely jelenleg az egész világon közrejátszik az elhízásban, legalábbis William Leonard szerint, aki az amerikai Northwestern Egyetem antropológus professzora.
Kétmillió évvel ezelőtt a táplálék utáni kutató magatartás és az étrend minősége segített őseink testének és agyának gyors ütemű növekedéséhez szükséges energia és tápanyagok biztosításában. A mai kor embere energiájának egynegyedét használja az agy táplálására, amely jelentősen nagyobb, mint más főemlősök (8-10 százalék) vagy egyéb emlősök (3-5 százalék) esetében. Nagyméretű agyunk magas energiaszükségletének fedezésére az emberek olyan étrendet tartanak, amely jóval több kalóriát és tápanyagot tartalmaz, mint más főemlősöknél.
"Miközben nagytestű emberszabású majom rokonaink - a csimpánz, a gorilla és az orángután - képes leveleken és gyümölcsökön élni, számunkra hús és egyéb magas energiatartalmú élelmiszerek fogyasztása vált szükségessé anyagcserénk igényinek fedezésére" - közölte Leonard.
Az emberi társadalmak legfőbb élelmiszerei tápanyagokban sokkal gazdagabbak, mint más nagytestű főemlősöké. "Az ilyen magas minőségű étrendek eléréséhez táplálékkereső őseinknek nagyobb területeket kellett bejárniuk emberszabású rokonainkhoz képest, nagyobb aktivitást igényelve" - közölte.
Ám a fejlett országok modern életmódját folytató felnőttek fizikai aktivitásának jelentős csökkenése drámaian csökkentette a túlélés anyagcsere igényeit.
Az energia-bevitel és felhasználás közötti különbség egyre nő, ahogy fokozzuk étrendünk tápanyagtartalmát, miközben csökkent az élelmiszerek megszerzéséhez szükséges idő és energia. "Gondoljunk csak az őseinkre. A vadászó-gyűjtögető ember átlagosan 13 kilométert tett meg naponta táplálék keresésével. Ezzel szemben ma már csak fel kell emelnünk a telefont és máris rendelhetjük a házhoz szállítást."
A napi energiaráfordítás csökkenése nem csupán az elhízáshoz járul hozzá, hanem a modern világ más krónikus betegségeinek kialakulásához is, mint például a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek. "Bizonyos értelemben ezek a modernkori betegségek jelzik, honnan indultunk el az evolúciós úton" - magyarázza Leonard.
Az adatok azt sugallják, hogy az elhízási "járvány" nem magyarázható meg csupán a fogyasztás oldalának vizsgálatával. "Evolúciós történelmünk nagy részében a magas minőségű táplálékok beszerzése jelentős energiaráfordítást és mozgást igényelt sokkal nagyobb területeken, mint más főemlősök esetében."
Leonard következtetései szerint az energia-bevitel és felhasználás közötti egyensúly jelenkori felborulása az iparosodott világ elhízásának fő oka.
