Függetlenül attól, hogy sovány vagy túlsúlyos-e az ember, a zsírsejtek tinédzser korban alakulnak ki, és számuk onnantól már nem változik jelentősen.
Ezért a hízás nem annak tulajdonítható, hogy új zsírsejtek jönnének létre, hanem annak, hogy a már meglévő sejtek növekednek. Erre radiokarbonos kormeghatározás segítségével jöttek rá amerikai kutatók.
Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium és más nemzetközi kutatóintézetek összefogásával végzett kutatás során a tudósok radiokarbonos kormeghatározással vizsgálták az emberi DNS-t, így fedezték fel, hogy a zsírsejtek száma még nagy súlyvesztés után is konstans marad. Ezért valószínű, hogy a zsírsejtek száma már gyermek- illetve kamaszkorban eldől.
A radiokarbonos eredetvizsgálatot általában régészek és paleontológusok alkalmazzák a leletek korának meghatározására. A radiokarbon, vagy karbon-14 a kozmikus sugarak, és a légkör kölcsönhatásainak következtében jön létre, és igen kis mennyiségben az atmoszférában és az ételben is kimutatható. A radiokarbon koncentráció közel azonos volt az utóbbi 4000 év során, azonban az 1950 és 1963 között végzett nukleáris kísérletek következtében jelentősen megváltozott.
A mostani kutatás során a tudósok a DNS karbon-14 felvételével vizsgálták a zsírsejtek kialakulását és növekedését. A vizsgálatok szerint évente mindössze a zsírsejtek 10 százaléka cserélődik ki, függetlenül a kortól és testsúlytól. "Vizsgálataink szerint a zsírsejtek mennyisége a tinédzserkor után nem változik jelentősen. A zsírsejtek azonban képesek a növekedésre, így térfogatuk is megnőhet, és ez okozza az elhízást" - nyilatkozta Dr. Bruce Buchholz, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársa.
A kóros elhízás mostanra jelentős közegészségügyi problémává nőtte ki magát világszerte. Az elhízás következtében ugyanis jelentősen megnőhet az olyan súlyos betegségek kialakulásának esélye, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint a különböző kardiovaszkuláris betegségek.
A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az 1970-es évek eleje óta egyre gyakoribbak a kórosan túlsúlyos esetek. A 20-76 éves korosztályban az elhízás aránya 25 év alatt 15 százalékról (1976-80-as adat) 32.9 százalékra (2003-04-es adat) növekedett.
"Kutatásunk tanulsága szerint az elhízott embereknek a fogyás után is vigyázniuk kell rá, hogy mit esznek, hiszen a zsírsejtjeik továbbra is képesek több zsír elraktározására" - nyilatkozta Dr. Buchholz.
Az elhízás leggyakrabban a szervezet energia-egyensúlyának megbomlása miatt alakul ki, azaz túl sok kalóriát fogyasztunk, miközben túlzottan keveset mozgunk.
A testsúly azonban genetikai, metabolikus, viselkedési, környezeti kulturális és társadalmi-gazdasági tényezők együttes hatásából jön létre.
