Daganat: nem mindegy, milyen víz folyik a csapból

A vezetékes ivóvíz arzénkoncentrációjának csökkentésével kevesebb daganatos megbetegedés és iszkémiás szívbetegség miatti halálozás várható Magyarországon – mutatták ki a Debreceni Egyetem kutatói.

Magyarországon a 2000-es évek elején még a lakosság jelentős része olyan vezetékes ivóvizet fogyasztott, amelyben a geológiai eredetű arzén koncentrációja meghaladta a 10 mikrogramm/liter határértéket. Számos vizsgálat igazolta azonban, hogy az ilyen ivóvizet fogyasztók körében jelentősen nő a bőr-, a tüdő- és a húgyhólyagrákos esetek száma, emelkedik továbbá az iszkémiás szívbetegség miatti halálozás kockázata is – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) oldalán.

A fenti ok miatt indították el 2007-ben az országos ivóvízminőség-javító programot. Ennek keretében a hazai vízművek olyan technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, amelyekkel elérték, hogy 10 mikrogramm/liter alá csökkenjen az arzénkoncentráció a vezetékes ivóvízben. A kivitelezés 2012 után jelentősen felgyorsult, és 2017-ig a határértéket meghaladó arzénkoncentrációjú ivóvizet fogyasztók száma a több mint másfél millióról mintegy 44 ezerre csökkent. Arról azonban, hogy a fejlesztéseknek végül milyen egészségi hatásai voltak, egészen eddig nem készült felmérés. Ezért a Debreceni Egyetem (DE) szakemberei úgy döntöttek, megvizsgálják, hogy a legfeljebb 10 mikrogramm/liter arzéntartalmú ivóvíz biztosítása milyen mértékben javíthatja a magyar lakosság egészségi állapotát.

csapvíz, ivóvíz, arzén, rák
Egészségünknek sem mindegy, milyen víz folyik a csapból. Fotó: Getty Images

Minél kevesebb az arzén, annál jobb

„A kutatáshoz a Nemzeti Népegészségügyi Központ ivóvízminőségre vonatkozó adatait használtuk fel. Korábban publikált módszerekkel és azok továbbfejlesztésével modelleztük a program hatását. Populációs alapú kvantitatív kockázatbecslés segítségével kimutattuk, hogy a 2014 és 2017 közötti időszakban lényegesen csökkent hazánkban az ivóvízben elforduló arzén fogyasztásával összefüggő betegségkockázat” – ismertette Pál László, a DE Általános Orvostudományi Kar(ÁOK) Népegészség- és Járványtani Intézete adjunktusa.

Vizsgálatuk szerint évente 14 fővel csökkenhet a bőr-, 11-108 fővel a tüdő-, 11-103 fővel pedig a húgyhólyagdaganatos megbetegedések száma, és 89 lehet az évente megelőzött iszkémiás szívbetegség miatti halálesetek száma. A Debreceni Egyetem szakemberei azt is kimutatták, hogy az elkerült egészségkárosodásokból származó gazdasági haszon évente várhatóan 445-947 millió euró.

A kutatásról szeptember elején jelent meg publikáció az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Science of The Total Environment című lapban. A kutatást, illetve az annak eredményeiről beszámoló cikk megírását Martin McKee, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora is segítette – hangsúlyozta Szücs Sándor, a Népegészség- és Járványtani Intézet egyetemi docense.

Fókuszban az egészségnyereség

Nagyon fontos lenne, hogy a most publikált vizsgálathoz hasonlóan az emberek egészségét potenciálisan javító, de nem közvetlenül az egészségügyi szolgáltatásokat fejlesztő programok tervezésénél és értékelésénél minden esetben bemutassák, hogy a fejlesztés mekkora egészségnyereséget eredményez – vélekedett Sándor János, a Népegészség- és Járványtani Intézet igazgatója.

„Intézetünk és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködése azt próbálta demonstrálni, hogy ez a megközelítés működik, és hasznos lenne Magyarországon is. A gond az, hogy erre csak egyes projektek szintjén vannak ma kapacitások hazánkban. Mi azt szeretnénk, ha vizsgálatunk mintaként szolgálna, és a jövőben olyan kapacitásfejlesztések indulnának, amelyek révén el lehetne érni, hogy csak tudományosan megalapozott programok indulhassanak. Ennek köszönhetően a pénzt és az energiát valóban arra fordíthatnánk, aminek haszna lenne az emberek egészségének javításában” – fejtette ki a professzor. 

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +5, +11 °C
Minimum: -5, +3 °C

A közepesen vagy erősen felhős időben többfelé vegyes halmazállapotú csapadék is lehet. Erős lesz a nyugatias szél, 5, 11 fokos maximumokat mérhetünk. Szerdán eleinte gyenge melegfronti hatás lesz tapasztalható, a fokozottan érzékenyeknek nehezebb éjszakájuk lehet, emellett fokozódhatna a gyulladásos tünetek is. Napközben a szeles, változékony időben keringési panaszok és vérnyomás-ingadozás jelentkezhet, a fejfájás és a migrén szintén gyakorivá válhat. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: