Eddig hazudtak nekünk a zsírról?

Az elmúlt 30 évben tévesen tájékoztathattak minket a zsírokról? Az 1983-ban közéadott ajánlás szerint energiabevitelünk legfeljebb 30 százaléka lehet zsír, de kutatók szerint ennek az ajánlásnak nincs tudományos alapja.

Brit kutatók állítása szerint az elmúlt 30 évben a dietetikusok tévesen tájékoztattak minket a zsíros ételek fogyasztásáról. Hibásan állították például, hogy kerülnünk kellene a vajat vagy a sajtféléket. Az állításuknak ugyanis nem volt tudományos magyarázata, tehát ezeket az ajánlásokat nem kellett volna megalapozatlanul, több tízmillió ember elé tárni.

A zsírokat általában olyan egészségtelen dolgoknak képzeljük el, amelyeknek leginkább az elhízást köszönhetjük. Az igazság azonban az, hogy számos, kifejezetten fontos funkciót látnak el szervezetünkben, ahol az egyik legfontosabb energiaszolgáltatók. Olvassa el, Mely zsírok egészségesek, és melyek kevésbé? című cikkünket! A szóban forgó ajánlás, amelyet 1983-ban vezették be Angliában és hat évre rá Amerikában, azt állította: energiabevitelünk legfeljebb 30 százaléka lehet zsír, a telített zsírok pedig ennek csak egyharmadát tehetik ki.

A kutatók szerint ezen ajánlásnak semmilyen tudományos kísérleten alapuló bizonyítéka nincs. Nem a telített zsírsavakat kellett volna démonizálni, amikor ezen ajánlásban például nem is szerepelnek a szénhidrátok, amelyek bizonyítottan felelősek az elhízásért.

Az Open Heart szaklapban megjelent, bíráló hangvételű kutatás szerint érthetetlen, hogy hogyan lehetett 220 millió amerikai és 56 millió brit állampolgár étkezését ennyire tévesen befolyásolni. Alapvető probléma, hogy be sem kellett volna vezetni semmilyen megalapozatlan javaslatot, ajánlást.

Hibásan állították, hogy kerülnünk kellene a zsíros ételeket, például a sajtféléket

A szaklapban mindez Rahul Bahl, a Royal Berkshire NHS Foundation Trust szakértőjének véleményével jelent meg. Bahl figyelmeztetett arra, hogy a közegészségügyi ajánlásokban olyan mértékben próbáljuk elkerülni a telített zsírokat, hogy az más kockázati tényezőkről, például a szénhidrátokról elvonja a figyelmet. Nem lenne szabad tévképzeteket, más tévképzetekkel helyettesíteni. Mindezek mellett Dr. Alison Tedstone, a Public Health England egészségügyi szervezet vezető dietetikusa megjegyezte: a tanulmány az 1980-as évek előtti helyzetre fókuszál, amikor még nem voltunk a telített koleszterolszintünket , ez pedig növeli a szívrohamra esélyét.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
gyógyszerfelírás
Eldőlt, nagy változás jön a gyógyszerfelírásban – Hivatalosan is kihirdették
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
grapefruit
Ez a kedvelt gyümölcs többet árthat, mint használ
szívbarát étrend
Így védd a szívedet egyetlen gyümölccsel – már napi fél is elég belőle
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +4 °C

Általában erősen felhős vagy borult lesz az ég. Többfelé várható jellemzően gyenge eső, zápor. Kissé veszít erejéből a szél, de továbbra is elsősorban a Dunántúlon erős, helyenként - kiemelten a Balaton térségében - viharos marad az északias szél.Késő estére 3 és 11 fok közé hűl le a levegő.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 3 és 9 fok között alakul, de a szélvédett részeken ennél kissé hidegebb is lehet. Jelenleg hidegfronti hatás érvényesül az országban.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: meddig tart egy pánikroham? – Felismernéd a figyelmeztető jeleket? Heves szívdobogás, légszomj, halálfélelem – a pánikbetegség tünetei sokakat megijesztenek, mégis rengeteg tévhit kering róla. Teszteld, mennyire ismered!
kvíz
Kvíz: mi történik az agyban alvás közben? – Teszteld a tudásod! Agyunk irányítja a gondolatainkat, döntéseinket és még azt is, hogyan tanulunk vagy emlékezünk. De vajon mennyit tudunk róla valójában? Teszteld a tudásod ebben az izgalmas kvízben!