Cukor helyett csodanövény, aminek hinni lehet

Szárított levelei sokkal édesebbek, mint a répacukor. Nem károsítja a fogakat, ehetik cukorbetegek, nem hizlal, s még antibakteriális hatása is van! A legmeglepőbb; hogy régóta ismerhetnénk, kapható is, s nem élünk vele. Neve: Stevia.

Miért nem közismert?

Paraguay guarani-indiánjai évszázadok óta a stevia leveleivel ízesítik teájukat, "édes levélnek" vagy "édesfűnek" hívják. Használják étvágycsökkentőnek, de bőrbetegségek kezelésére és sebgyógyításra is. Segítségével a sérülések szinte heg nélkül forradnak.
Ki tudja, miért került most hirtelen megint a nagy üdítőgyártó érdeklődésének középpontjába ez a természetes édesítőszer és gyógynövény, amivel tulajdonképpen már itt, Magyarországon is jóformán évtizedek óta együtt élünk. Sokféleképpen írják és mondják, szteviának, sztéviának, sztíviának vagy magyarosan mézfűnek. Teája, kivonata por, folyadék vagy tabletta formájában országszerte kapható a bioboltokban. A fővárosban például húsznál több üzlet forgalmazza, de a vidéki nagyvárosokban is jó eséllyel ráakadhatunk, az internetes forgalmazókról nem is beszélve. A szóra rákeresve az Interneten csak magyar oldalakból több mint 25000 találatra lelhetünk, s bevonult a "lap.hu"-k sorába is. Nem valami gyanús eredetű csodaszerről van szó, a Semmelweis Egyetem tudományos kutatásai között is szerepel a növény hatásainak vizsgálata. Megismervén kedvező tulajdonságait, méltán csodálkozhatunk, hogy kerülhette el figyelmünket, és miért használják csak nagyon kevesen cukor helyett.

Áldásos gyógynövény

A Stevia rebaudiana Bertoni a 150 ismert stevia faj egyike, a Paraguay és Brazília határán húzódó Amambay hegylánc fennsíkján őshonos. A cserje évelő, mintegy 60 cm magas. Levelei 5-6 cm hosszúak, 2-3 cm szélesek. Az édes ízért felelős vegyületei az úgynevezett steviolglükozidok, a steviosid és a rebaudisin. Feltételezik, hogy a növény mérhetetlen édességével tartja távol esetleges ellenségeit. Tény, hogy rovarkártevője nincs. A levél kivonatának fogyasztása nem növeli a vércukorszintet, javítja a glükóztoleranciát, hosszú távon szabályozza a cukorháztartást. További áldásos élettani hatása, hogy csökkenti a vérnyomást, gyulladáscsökkentő, antibakteriális és gombaölő hatású. Főzete a zöld teánál erősebb antioxidáns. Serkenti a máj, a lép és a hasnyálmirigy működését, rendszeresen fogyasztva csökkenti a fáradékonyságot. Kiváló fog- és ínyápoló. Segít enyhíteni a dohányosok nikotinéhségét, de más szenvedélybetegeknek is hasznára van. A növény sok C- és A-vitamint, többek között cinket, vasat, magnéziumot tartalmaz.

A "cukrok cukra" nem csak cukrosoknak

Szárított leveleinek egy grammja mindössze 0,21 kilokalóriához juttatja a szervezetet. Hogyan lehetséges az, hogy egy a cukorrépából vagy cukornádból előállított cukornál, a szacharóznál 300-szor édesebb anyag jóformán nem ad energiát? Úgy, hogy a növény édességét adó vegyületeket az emberi szervezet nem képes lebontani. Hasonlóképpen, mint, mondjuk, a cellulózt, amivel megfelelő enzimek híján nem tudunk mit kezdeni. A steviolglükozidok vagy diterpénglükozidok vízben és alkoholban jól oldódnak. A molekula szerkezetében meghatározó steviol három cukrot, egész pontosan glükózt hordoz.
Mint tudjuk, nem csak a cukrok és szénhidrátok lehetnek édesek. Édesnek érezhetünk nagyon különböző vegyületeket, így többek között az aszpartámot vagy más édesítőszereket is. Ilyenek a stevia természetes, édes vegyületei is. Egyébként szénhidrátok, de nem lebontható cukrok. A steviolglükozidok elégetésével nyerhető energiamennyiség az ember számára pusztán elvi érték, amihez nem férhetünk hozzá, ahogy a molekulában lévő glükózhoz sem. Ezen tulajdonságainak köszönheti, hogy cukorbetegek is bátran fogyaszthatják. Mivel kristályszerkezete stabil, 200˚C-on is sértetlen, így sütésre is kiválóan alkalmas.

Múltja bizonyít

Jóllehet a növény a spanyol hódítók figyelmét sem kerülte el, valójában az 1880-as évek óta tekinthetjük Európában is ismertnek, amikor Moises Santiago Bertoni, olasz természettudós és Rebaudi paraguayi kémikus tudományos vizsgálatoknak vettették alá. Ők mérték föl édes hatóanyagának a mi cukrunknál 300-szor édesebb voltát. Az 1900-as évektől megkezdődött a növény mezőgazdasági termesztése. Fogyasztása Latin-Amerikában elterjedt. 1931-ben Franciaországban két kémikus izolálta az édes ízéért felelős összetevőt, amit steviozidnak kereszteltek. Az 1950-es évek végén Japánban, majd Ázsia több területén is megjelentek a steviaültetvények, s ott ma is a legkedveltebb édesítőszer, melynek egészségre való ártalmatlan, sőt inkább kedvező hatását számos, főként japán kutatás támasztja alá. Hosszú évek óta fogyasztva sem tudunk káros mellékhatásáról. Nem csak Dél-Amerikában, Ázsiában is korlátozás nélkül kapható élelmiszer, Japánban például az édesítőszerek közötti 41 %-os piaci részesedéssel.

Aggályok

Éppen ezért érthetetlen, miért nem kapható még nálunk - mondjuk, kilós kiszerelésben - az élelmiszerboltokban, ahogy egy egész sor más kontinensről származó hasznosnak bizonyult jövevény, mint a kukoricaliszt, a paprika, és még sorolhatnánk. Kételkedni természetesen lehet, de tegyük föl, hogy keresve sem találunk ellenérvet. Akkor elutasítjuk csak azért, mert gyanúsan és túlságosan ideális? Hiszen mindig erre vágytunk!
A gyanakvást táplálhatja, hogy bár az USA-ban az édesítőszer élelmiszer-kiegészítőként 1995 óta kapható, sem ott, sem Európában nem szerepel az engedélyezett élelmiszerek között. Csupán táplálék-kiegészítőként, takarmány-adalékanyagként vagy gyógynövényként forgalmazható.
Az amerikai FDA, majd pedig az Európai Unió Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsága (SCF) 1999. június 19.-i határozatában a számtalan létező toxicitás-vizsgálat ellenére az ártalmatlanságát bizonyító megfelelő adatok hiányára hivatkozva utasította vissza az élelmiszer-adalékanyagok sorába. Annak ellenére állt ellen az engedélyezésnek, hogy az emberiség egy része jó ideje örömmel, minden egészségkárosodás nélkül fogyasztja. Ki tudja, lehet, hogy a szigorú elveket követve, ugyanezen eljárás alapján a paradicsomról is kiderülhetne, hogy nem is élelmiszer?
Anélkül, hogy kutatni kezdenénk a nyilván szerepet játszó gazdasági és kereskedelmi érdekeket, nézzük meg, mit tudhatunk biztonságosságáról. Mérgező-e vagy sem?

Toxicitási vizsgálatok

"Nagy dózisban egyedül a szintetikus édesítőszerek gyártóira lehet veszélyes" - fogalmaz Ralf Pude, a bonni Institut für Gartenbauwissenschaft (Kertészettudományi Intézet) docense. Míg felsorolni is nehéz az édes hatóanyaggal és magával a növénnyel végzett toxicitás vizsgálatok kedvező eredményeit, addig szinte kivételként lehet említeni egy 1968-ban, illetve egy 1988-ban publikált vizsgálatot, miszerint a steviosid negatív hatással volt a patkányok, illetve egerek termékenységére. Tudnunk kell, hogy a toxicitás-vizsgálatoknál a normálisan elfogyasztott mennyiségek sokszorosának megfelelő adagokkal dolgoznak. Nem véletlen, hogy a kísérleti állatokkal gyakran nem megetetik a vizsgált anyagot, hanem koncentráltan, infúzióban adagolják számukra. Képtelenek volnának ugyanis olyan sokat enni, amennyivel megfelelően nagy dózis jutna szervezetükbe. A steviosid toxicitása csak extrém nagy dózisban volt kimutatható. Eltekintve a vizsgálatok egyéb hiányosságaitól, az alkalmazott dózis emberi léptékben azt jelentené, hogy testsúlyunk felével megegyező tömegű stevia-levelet kellene befalnunk naponta. Nos, számtalan korlátlanul kapható élelmiszertől már sokkal kisebb mennyiség elfogyasztása után is betegek lennénk, netán azonnal meg is halhatnánk. Vegyük csak a kristálycukrot, a sót, az alkoholról és annak hosszú távú fogyasztásáról nem is beszélve.
Egy biztos, a nagy gyógyszercégek a jövő mellékhatás-mentes fogamzásgátlójaként nem látnak fantáziát a steviosidban.
Biztos, ami biztos, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőbizottsága 2004-ben a napi bevihető mennyiséget (ADI= acceptable daily intake) testsúlykilogrammonként 0-2 mg-ban állapította meg, mely 2007-ig van érvényben.

Cukorszüret otthon, cserépből

1 kg stevia kristály, vagy ha úgy tetszik, "kristálystevia" világpiaci ára jelenleg 7500-18000 forintnak megfelelő összeg. Ha azonban meggondoljuk ízerősségét, akkor 230 Ft/kg-os kristálycukorárral és pusztán harmincszoros ízintenzitással számolva is ugyanennyi édesítőszert ugyancsak mintegy 7000 forintért szerezhetnénk be, sokkal több cipelés árán. A kivonat azonban ennél sokkal édesebb.
A németországi Hohenheimi Egyetem kutatói, Thomas Jungbluth és Udo Kienle vezetésével már dolgoznak azon, hogy a dél-amerikai növényt európai termesztésre is alkalmassá tegyék. Spanyolországban kísérleti földeken folyik a termesztés. Úgy tűnik, a stevia-földek felválthatnák a dohányföldeket, hasonlóképpen ahhoz, ahogy a dél-amerikai politikusok a drogtermesztés alternatívájaként szorgalmazzák a stevia-ültetvények létesítését. A stevia jól alkalmazkodik az őshazájától eltérő klímához. Ha sikerül magot vagy palántát beszerezni, akár Magyarországon is termeszthető, amennyiben télen fagymentes helyet tudunk biztosítani számára. Az otthon, cserépben nevelt stevia levele valószínűleg nem lesz olyan édes, mint szülőföldjén, viszont mindig kéznél van.
Az Európai Unióban a cukorhoz hasonló kristályos steviosid porkivonat egyelőre nem engedélyezett élelmiszer-összetevőnek minősül, de étrend-kiegészítőként vagy gyógynövényként forgalomba hozható. A nálunk kapható termékek szinte kivétel nélkül az Európai Unióból származnak. A stevia növény is szabadon termeszthető és forgalmazható. Vajon hoz-e fordulatot a növény mostoha európai és észak-amerikai sorsában, hogy az egyik legnagyobb üdítőgyártó szemet vetett rá?

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

november 25. - december 01.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
6 190
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
-1, +7 °C
Minimum:
-4, +1 °C

Hazánkban szombaton délelőtt az északi országrészben borult, párás idő várható, helyenként ónos szitálással és hószállingózással.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag