„A bélflóra állapotát elemző mikrobiomtesztek gyakorlati hatékonysága ma még megkérdőjelezhető, a tesztekből nyert információ terápiás célokra még nem alkalmazható” – hívja fel a figyelmet közleményében https://semmelweis.hu/mediasarok/2024/08/07/belflora-elemzes-ezert-nem-alkalmas-meg-gyogyitasra/ a Semmelweis Egyetem. Mint írják, az itthon is egyre népszerűbb vizsgálat idővel célzott kezelésekhez és diagnózisokhoz vezethet, de ma még nem lehet csupán erre hagyatkozni. Indokolt esetekben szakorvosi és műszeres vizsgálatok is szükségesek; a bélhez köthető betegségek pontos diagnosztikájához, a probléma súlyosságának megállapításához és a hatékony kezeléséhez egyaránt.
A bélflóra összetétele sok mindenen múlik
„Az emberi bélflóra nagyfokú változatossága és egyénenként eltérő sajátosságai, valamint a kontrollált vizsgálatok hiánya jelentik a bél mikrobiom-összetételét vizsgáló tesztek gyakorlati alkalmazásának fő korlátait” – emelte ki dr. Patai Árpád gasztroenterológus, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának munkatársa. Mint mondta, a székletmikrobiom-teszt a páciens székletmintájának bakteriális génjeit elemzi. A teszt arról ad pillanatképet, hogy a mintavétel idején milyen baktériumok találhatóak a páciens beleiben.
A baktérium-összetételt azonban számos tényező befolyásolhatja, így például a stressz, az elfogyasztott ételek, vagy akár a teszt elvégzésének helye is. Az eltérő protokoll szerint végzett tesztek tehát eltérő eredményt is hoznak, a bélflóra összetétele ráadásul egyénenként eltér. Ezért sem lehetséges egy sztenderd/ideális baktériumszint meghatározása. Így pedig még az egy személytől származó minták összehasonlítása sem ad megbízható információt a bélflóra állapotának változásáról – emelték ki a közleményben.
A mikrobiomtesztek korlátai
A teszt eredményének összegzéséből megtudhatjuk például a vizsgált baktériumok szintjét, a bélflórát jellemző, annak változatosságát értékelő paramétereket, valamit az étrendre és táplálék-kiegészítőkre vonatkozó ajánlásokat is. Igen ám, de míg az elemzés igen részletes, a javasolt terápia csak általános, pusztán egy ilyen teszt alapján ugyanis még nem lehet konkrét klinikai döntéseket hozni.
Ismereteink döntően laboratóriumi és állatkísérletből származó eredményeken alapulnak. Nagy esetszámú konzekvens humán vizsgálatok eredményei még nem elérhetők. Ezért ezeket még nem tudjuk emberekre vonatkoztatni” – magyarázta a gasztroenterológus.
A teszt eredményeiből az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy egy gyomor-bélrendszeri rendellenesség mennyire súlyos, valamint a jövőbeli kockázatokról sem kap teljesörű képet sem a páciens, sem a kezelőorvosa. Ezeket egy szakorvosi vizsgálat során viszont néhány rutinvizsgálat elvégzése és néhány kérdés feltétele után fel lehet mérni – tette hozzá dr. Patai Árpád.
Ettől még van létjogosultságuk
A fentiek természetesen nem azt jelentik, hogy a mikrobiomteszteknek egyáltalán nincs létjogosultságuk. A módszer idővel célzott terápiák részéve válhat. Ez azonban csak akkor történhet meg, amikor már rendelkezésre állnak azok a technológiai megoldások, amelyek a kapott eredményeket a szórás/változatosság ellenére is képesek érdemben kiértékelni.
„A természeti társadalmakban sok rostot és kevés zsírt fogyasztanak, így olyan bélbaktériumok élnek a szervezetükben, amelyek a rostokat jobban fel tudják dolgozni. A nyugati társadalmak régóta nem így táplálkoznak, ezért ezen baktériumok nagy részét elvesztették. Ez az oka annak is, hogy többen puffadásra vagy refluxra panaszkodnak, ha mediterrán étrendre vagy rostdúsabb táplálkozásra váltanak. Ez transzgenerációs probléma; hiába váltunk egészségesebb étrendre, a mikrobiom csak részben tud alkalmazkodni” – mutatott rá a szakértő.
Egyre többet lehet hallani és olvasni a bélflóráról, illetve az egészségben betöltött szerepéről. De talán még így is kevesen látják tisztán, hogy valójában milyen döntő jelentősége van a szervezet működésében a légutak, a bőr, a húgyutak és a bélrendszer felszínén élő milliárdnyi mikroorganizmus összességének.
