A legtöbb ember számára nyilvánvaló, hogy az egészségünkre hatással van az, hogy mit eszünk. A tudósok azonban bebizonyították, az is számít, milyen gyakorisággal étkezünk.
Azoknak, akik rendszertelenül táplálkoznak, nagyobb az esélyük az inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma kialakulására, állítja a Karolinska Instituet, svéd orvosi egyetem tanulmánya.
A metabolikus szindróma olyan állapot, mikor a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázata egyazon egyénben halmozódik. A hajlamosító tényezők: a hasi elhízás, a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere zavara és a glükóz-intolerancia. Ezeket számos életvitelbeli faktor befolyásolja, melyek közül az étrendet tartják a legfontosabbnak.
A Karolinska Institutet tudósai első ízben mutatták ki, hogy az étkezések gyakorisága a tartalomtól függetlenül befolyásolja a metabolikus szindróma kialakulását. A kísérletben több mint négyezer 60 éven felüli nőt és férfit vizsgáltak meg és kérdeztek ki, és felfedezték, hogy a rendszertelen étkezés összefügg a metabolikus szindróma nagyobb kockázatával.
Azok a résztvevők, akik nem esznek rendszeresen reggelit, ebédet és vacsorát, általában nagyobb a derékbőségük, és többen küzdenek vérzsír-problémákkal is. Náluk gyakrabban figyelhetők meg az inzlulin-rezisztencia jelei, melyet a metabolikus szindróma egyik alapvető okának tartanak. A tudósok véleménye szerint az eredmények segíthetnek fejleszteni a táplálkozási tanácsadásokat a megelőzés és kezelés kapcsán.
"A diétás tanácsok általában csak arról szólnak, hogy mit együnk." - állítja Mai-Lis Hellénius professzor, a kutatás vezetője. "Tanulmányunk azonban rámutat arra, a táplálkozás módja is fontos lehet."
