Két étkezés között vagy az esti filmnézés közben gyakran nyitunk ki egy-egy zacskó chipset, ropit vagy sós mogyorót. Bár az efféle nassolás nem egészséges, mértékkel fogyasztva nem okozhat gondot egyik termék sem. A Nébih Szupermenta Szabó Gáborral, a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fórumának főtitkárával beszélgetett a magyarok nassolási szokásairól, a snacktermékek trendjéről - és természetesen a chipsminőségről.
Ezért fújják fel a chipses zacskót
A fogyasztók főképp az íz intenzitása alapján érzékelik jónak vagy rossznak a chipset. Ezt az aromaanyagok frissessége, minősége mellett a megfelelő só - és fűszertartalom is befolyásolja. Fontos emellett a ropogósság, amely azon is múlik, hogy a chipsszeletnek mennyi az olajtartalma, és abból mennyi épül be a rostok közé. Külsőleg pedig a barna foltoktól mentes, sárgás szín elérése a cél - magyarázta Szabó Gábor.
Sokan panaszkodnak, hogy a felfújt zacskót kinyitva tartalma csalódást kelthet, a csomagolás "puffasztásának" viszont elsősorban minőségvédelmi okai vannak. Egyik ok a főtitkár szerint, hogy a chips törékeny termék, a felfújt csomagolás pedig védelmet nyújthat számára. "A másik fő ok a termék tartósításával függ össze. A gyártási folyamat során nitrogénnel töltik fel a chipsek zacskóját, így nem érintkezik oxigénnel a termék, amely lassítja az avasodást" - árulta el az interjúban Szabó Gábor.
Ezért ilyen népszerű a ropi
Ahogy korábban is írtuk, Magyarországon jóval az uniós átlag alatt fogyasztunk chipset, csak Bulgária és Románia van mögöttünk. Észak-nyugat Európára jellemző, hogy sok chipset esznek, de ott nagy az igény a könnyű, zsírszegény termékekre, a light chipsekre. Mindenhol egy kicsit máshogy szeretik: Magyarországon a hagymás-tejfölös a legkedveltebb íz, míg Angliában az ecetes, Németországban pedig a paprikás ízű burgonyachips hódít. Általánosan egyre nagyobb azonban az igény az érdekes ízekre, kreatív íz-összetételű termékekre, amelyek különböző gasztrorégióhoz kötődnek, például a mexikói, az indiai és az arab ízvilághoz.
A snackfogyasztás nagyban függ az adott ország mezőgazdasági adottságaitól is. "Észak-nyugat Európában például sok burgonyachips fogy és több mag kerül forgalomba a gyarmati kereskedés révén. Kelet-Európában a kontinens belseje felé haladva a lisztes snackek örvendenek nagyobb népszerűségnek. Itt ugyanis nagyon jó a búza adottsága, ezért a ropi, a perec, a kréker hódít, de a burgonyachips-fogyasztás is egyre nagyobb területet kap" - mondta el Szabó Gábor.
A chips hazai, '90-es évekbeli megjelenése előtt az egyszerű, vendégvárós, házi készítésű termékek hódítottak: a pogácsa is ezek közé tartozik, és persze a ropinak is nagy hagyománya van. "Észak-Európában a búzaliszt nehezebben hozzáférhető dolog, illetve más az összetétele a búzalisztnek, úgyhogy nem annyira jellemző a fehér lisztből sütött sós snack. Kelet-Európában annál inkább" - mondta el a szakember. Régi hazai kedvenc még a több száz éve ismert óriás sajtos rúd, illetve a burgonyaszirom is.
