Nora Minno, a New York-i dietetikus és okleveles táplálkozási szakértő a TODAY műsorában mesélt a leggyakoribb táplálkozási mítoszokról.
Mítosz: A szénhidrátokat kerülni kell
"Jó hírem van minden szénhidrát kedvelőnek. A szénhidrátok a barátaink, és valójában nagyon fontos részét képezik az egészséges, kiegyensúlyozott étrendnek" - mondta Minno.
A szénhidrátok nagyon sokat tesznek szervezetünkért.
"A szénhidrátok a testünk (és az agyunk) üzemanyag forrásai, segítik az emésztésünket és jól érezzük magunkat tőle.” - mondta a dietetikus.
A jól megválasztott szénhidrát minősége és mennyisége azonban számít.
“Sokan abban tévednek, hogy túlzásba viszik az olyan dolgokat, mint a finomított szénhidrátok, és édességek (hozzáadott cukrok) fehér kenyerek stb.” - mondta Minno.
Az American Heart Association szerint a finomított, vagy "rossz" szénhidrátok gyorsan emészthetőek, és azonnali glükóz sokkot küldenek a véráramba. Az összetett vagy „jó” szénhidrátok lassabban emészthetőek, és alacsonyabb, egyenletesebb glükózellátást biztosítanak a véráramban. Ilyenek például a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek.
"Ha az adagokra összpontosítunk, és összetettebb szénhidrátokat választunk, azzal nincs baj” - mondta a dietetikus.
Mítosz: A friss termékek egészségesebbek, mint a fagyasztott vagy konzerv változatok
"Ez egyáltalán nem igaz. Valójában néha a fagyasztott vagy konzerv ételek táplálóbbak lehetnek a friss termékeknél" - mondta Minno, hozzátéve, hogy korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a friss zöldségek C-vitamin értékének 15-55%-át veszíthetik el attól az időponttól kezdve, amikor a leszedeszik, és amíg eljutnak a boltok polcaira.
A fagyasztott gyümölcsöket és zöldségeket jellemzően a helyszínen gyorsfagyasztják, így sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. A fagyasztott élelmiszerek, és különösen a konzervek sokkal tovább tartanak, ami segíthet csökkenteni az élelmiszer-pazarlást – tette hozzá Minno.
Ráadásul a fagyasztott és konzerv zöldségek gyakran sokkal olcsóbbak, mint a friss társaik, tehát ennek a mítosznak a figyelmen kívül hagyása még a pénztárcánknak is jót tesz, nem csak a testünknek.
Mítosz: A növényi eredetű tej egészségesebb, mint az állati eredetű tej
Manapság rengeteg különféle tejféleség áll rendelkezésre – a szokásos tehéntejtől a szója, mandula, kókusz, borsó tejtől elkezdve a lista szinte végtelen.
Ezeket a növényi alapú tejeket gyakran egészségesebb lehetőségként hirdetik, de ez nem mindig van így - mondta Minno.
"Ez valójában a preferenciánkon múlik. Jó dolog, hogy ilyen sok lehetőség áll rendelkezésre, különösen azok számára, akik tejmentesen élnek, de a tehéntej továbbra is nagyszerű választás" - tette hozzá a dietetikus.
Egy csésze sovány tej 10 gramm fehérjét és a napi kalciumszükséglet negyedét tartalmazza, míg a növényi tejben, például a mandulatejben adagonként egy gramm fehérje van - mondta Minno.
Végső soron a személyes választásunkon múlik, hogy milyen tejet iszunk, de érdemes arra figyelni, hogy ha növényi tejet választunk, akkor olyat vegyünk, amiben nincs hozzáadott cukor, és ami kalciummal és D-vitaminnal van dúsítva.
Mítosz: Minden zsír rossz
"Hála istennek, hogy a '90-es évek alacsony zsírtartalmú őrülete véget ért" - mondta Minno, hangsúlyozva, hogy nem minden zsír rossz.
"A zsírok (az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírok) valójában jót tesznek a szervezetünknek" - mondta a dietetikus, hozzátéve, hogy ezek a zsírok segíthetnek megvédeni szívünket.
Ennek az az oka, hogy az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírok növelhetik jó koleszterint szintet, és csökkenthetik a rossz koleszterin szintet - tette hozzá Minno.
Ezeket a zsírokat olyan ételekben gazdag étrenddel vihetjük be, mint az avokádó, diófélék, magvak, olívaolaj és zsíros halak (például lazac).
Vannak azonban bizonyos zsírok, amelyeket jobb kerülni. A másik kétféle zsír – a telített és a transzzsírok – megemelheti az LDL-szintet, ami rossz koleszterin szintet eredményez, és nagy mennyiségű fogyasztásuk idővel szívbetegséghez vezethet.
Mítosz: A szója növeli a mellrák kockázatát
Ez egy általános mítosz, amely még mindig terjed.
“Ez a mítosz valójából abból a tényből alakult ki, hogy a szója fitoösztrogént tartalmaz. A fitoösztrogén bizonyos növényekben természetesen előfordul, és amely az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja szerint ösztrogénhez hasonló hatást fejt ki. Az ösztorgén néha összefüggésbe hozható a mellrák kialakulásával, de a szójában lévő ösztrogének nagyon különbözőek az emberi testben található ösztrogéntől és eltérően is hatnak az emberre” - mondta a dietetikus.
Az AHA (American Heart Association) szerint napi 25 gramm szójafehérje fogyasztása valójában szívvédő hatású lehet.
A szójafehérje beviteledet olyan ételek fogyasztásával növelheted, mint a tofu, a tempeh, a szójatej és az edamame.
