Az ánusz kívül-belül
A végbelet borító nyálkahártya egészségeseknél fényes, narancsvörös színű szövet. Fele részben a testfelszínt borító bőr, másik részében a bélnyálkahártya alkotja. A nyálkahártya viszonylag kevésbé érzékeny, ugyanakkor az ánusz bőre sűrűn el van látva érzőideg-végződésekkel. Ennek következtében az itt keletkezett elváltozások elég fájdalmasak lehetnek. A végbél záróizma egy izomgyűrűből áll, melynek beidegzése kettős. Egyrészt a mindenütt jelenlévő vegetatív, akaratunktól független idegrendszer szabályozza működését, másrészt alsó harmadának van egy olyan izomnyalábja, amely ellentétben a bélcsatorna többi részével, akaratlagosan is ellazul vagy összehúzódik, összeszorítja a végbélnyílást. A záróizom felett kb. négy-öt centivel van egy tömítőgyűrű, mely artériákból, vénákból, simaizmokból áll. Tulajdonképpen három rugalmas kis párnácskáról, vérrel teli szivacskáról van szó. Ezek nyugalomban kitöltik a bélüreget, székeléskor, a záróizmok elernyedésével párhuzamosan viszont szétnyílnak. Ezek az aranyerek. A végbélnyílás és a környező bőr külső hatásokra érzékeny terület. Könnyen bepirosodik, viszket, fáj, és különböző kellemetlen elváltozások is megjelenhetnek ezen a tájon.
Az orvos úgy veheti szemügyre, ha a páciens letérdel és lekönyököl a vizsgálóasztalon, mások oldalsó, fekvő helyzetben, felhúzott lábakkal vizsgálják meg a beteget. A megtekintést általában ujjal történő vizsgálat követi. Az orvos vékony műanyag kesztyűt vagy gumiujjat húz, bekeni krémmel, hogy jól csússzon, és benyúl a végbélbe, hogy belülről körbetapogassa a bélfalat. Ha szükséges, a szakember speciális műszerek, optikai rendszerrel ellátott rektoszkóp, kolonoszkóp segítségével is betekint a végbélbe, illetve a vastagbél alsó szakaszaiba.
Az aranyérbetegség
Az említett belső tömítőgyűrű, az aranyeret alkotó párnácskák kóros körülmények között megnagyobbodnak, megnyílnak, sőt el is vándorolhatnak. Ilyenkor jelennek meg a székelés után a végbélnyílásban, és válnak tapinthatóvá kívülről is. Azaz az aranyérből aranyérbetegség lesz. A végbélgyűrű ereinek ezt az elfajulását számtalan tényező okozhatja, és ezek gyakran kombinálódnak is egymással. A megterhelő fizikai aktivitás, bizonyos sportok (nehézatlétika), nehéz terhek cipelése, terhesség és idült székrekedés hajlamosítanak rá. Bizonyos kismedencei daganatok, de a hosszas vécén ücsörgés is vérpangást, így következményes aranyérbetegséget okozhat. A civilizációs ártalmak közül legfontosabbak a rossz étkezési szokások, elsősorban a rostszegény táplálkozás. A kevés zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó étrendtől a vastagbél mozgása renyhébbé válik, lelassul a széklet előrehaladása. Így több víz szívódik fel belőle, keményebbé válik a széklet. Ez előbb-utóbb aranyérbetegséghez vezet.
Tünetei
- Vérzés. Jellegzetes a székletürítés után megjelenő vércsík a székleten vagy a papíron. A vérzés erőssége különböző, az enyhe, alig észlelhetőtől (ez a gyakoribb) a kisütőeret érintő spriccelő vérzésig terjedhet. Ha a vérzés darabos, sötét színű, az nem az aranyérből származik. Ilyenkor sürgős kivizsgálás szükséges.
- Fájdalom. Igen változatos lehet. Van, amikor csak enyhe húzó érzés jelentkezik, inkább egy bizarr teltségérzés, mintha sosem sikerülne teljesen kiüríteni a székletet. És persze a fájdalom igen komoly is lehet, megnehezítheti az egyszerű ülést is. Érdekes, hogy az úgynevezett belső aranyerek, bár a külsőknél általában súlyosabbak, mégis kevésbé fájdalmasak, viszont gyakrabban véreznek.
- Viszketés, nedvezés, váladékozás. Ez azzal is összefügg, hogy a fájdalmas, duzzadt, gyulladt területet igen nehéz tisztán tartani.
Gyógyítása
Ha az aranyerek csak tapinthatóak és nem okoznak panaszokat, akkor nem igényelnek orvosi kezelést. Lehetőleg rostdús ételeket fogyasszunk, a rendszeres székletürítés segítése céljából. Ülő életmódunk ellensúlyozására találjunk időt a mindennapos rendszeres mozgásra. Székelés után vizes vattával tisztítsuk le a végbélnyílás környékét. A fájó, viszkető, vérző aranyérrel viszont okvetlenül keressük fel az orvost. Proktológusnak nevezik azt a szakorvost, aki a végbél betegségeire szakosodott (proktosz görögül: végbél). A proktológia fiatal szakág, de hatalmas eredményekkel dicsekedhet. Manapság egyre ritkábban van szükség a hosszas ápolást igénylő aranyér-műtétekre. Helyükbe az ambuláns módszerek léptek. A kisebb csomókba olyan anyagokat fecskendeznek, amelyek segítik a hegszövet képződését. Ezáltal a vénák összeesnek, elzáródnak, a párnácskák elsimulnak. Ugyanez érhető el infravörös sugarakkal is. A nagyobb csomókat meggyűrűzik, azaz a tövükre speciális eszközzel egy leszorító gumigyűrűt húznak. Az elszorított aranyerek kb. egy hét múlva elhalnak, maguktól leesnek, és a széklettel együtt kisodródnak. Előnye ennek az eljárásnak, hogy fájdalmatlan, és már a beavatkozás másnapján munkába is állhatunk, feltéve, ha nem nehéz fizikai munkát végzünk.
