Bár a mindennapi szóhasználatban gyakran utalunk a nyelvre (nyelv alakú, földnyelv stb.), arra ritkán gondolunk, hogy a nyelv tulajdonképpen ugyanolyan érzékszervnek tekintendő, mint például a szem vagy a fül. Amellett, hogy fő funkciója az ízlelés, fontos szerepet tölt be a táplálkozás egyéb mozzanataiban is, elsősorban a táplálék megrágásának előkészítésében. Mivel szerencsére jól és könnyen vizsgálható, állapotából időben következtethetünk a szervezetet érintő betegségekre.
Maga a nyelv többnyire izomszövetből és - kisebb részben - mirigyekből áll, alakja igen sajátos és mozgékonysága is egyedülálló. A nyelv teteje ún. szemölcsökkel borított, ezek a nyálkahártyarészek vesznek részt az ízlelésben, a nyelv gyöke pedig - amely a torok felé esik - olyan dudorokkal teli, amelyek a mandula nyiroktüszőinek felelnek meg, tehát a nyelv sokrétű funkciójának egyike még az immunvédekezés is. A nyelvfék köti össze a nyelvet a szájfenékkel. Előfordulhat, hogy ennek a lenövése akadályozza a nyelv mozgását, a beszédet, sőt csecsemőknél a szopást, ilyenkor azt egy metszéssel át kell vágni. A nyelvben előforduló apró nyálmirigyek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a táplálék fellazítása, sőt emésztése már a szájüregben megkezdődhessen és az étel bizonyos fokig, előkészített formában jusson a gyomorba.
A nyelv betegségei közül ritkák a különböző méretbeli, vagy alakbeli eltérések, amelyek tulajdonképpen fejlődési rendellenességek. Gyakoribbak az olyan eltérések, amelyek nemcsak a nyelvet, hanem a száj nyálkahártyájának egyéb területeit is érinthetik, például amikor a gyermek először találkozik a herpeszvírussal, akkor nála nem a felnőttekre jellemzően visszatérő klasszikus ajakherpesz jelentkezik, hanem az egész szájüreget borító, rendkívül fájdalmas és fertőző hólyagos kiütés, a gingivostomatitis herpetica.
A nyelv gyulladásai rendszerint valamilyen általános, egész szervezetet érintő belgyógyászati megbetegedés részjelenségei. Ezek a következők lehetnek: vérszegénység, cukorbetegség, vitaminhiány, autoimmun betegség, gombás betegség és még sok egyéb kór, melyek a legkisebb gyanú esetén is részletes kivizsgálást tesznek szükségessé. Helyi panaszokat (égő csípő, fémes érzés) okozhat, ha a szájban eltérő típusú fémek vannak (pl. fémkorona és amalgámtömés), és azok helyi galvánáramot indukálnak, vagy klasszikus fémallergia áll fönn, melyet a fém alkotórészek (pl. koronák nikkel- vagy krómtartalma) váltanak ki.
Sajnos igen magas Magyarországon a szájüregi rosszindulatú daganatos megbetegedések aránya, melynek fő oka a dohányzás és alkoholfogyasztás: a kettő együtt megsokszorozza a szájüregi rákok kialakulásának veszélyét.
Az egyik legrosszindulatúbb a fogászati vizsgálat kiterjed arra is, hogy a beteg ne viseljen például olyan fogpótlást, ami állandó irritációt okoz a nyelven, vagy a száj egyéb területein, mert az is elindítója lehet egy rosszindulatú folyamatnak.
A fogmosás és a fogközök tisztítása.
A nyelv alakjának, mozgásának, színének és a lepedék elhelyezkedésének vizsgálata nemcsak a hagyományos nyugati orvoslás, hanem a kínai tradicionális medicina és akupunktúrás eljárások keretében is fontos információval szolgál a kezelőorvosnak.
X.évf./11.sz.
