A kávé legismertebb és legtöbbre értékelt összetevője a koffein, amelytől éberebbnek, frissebbnek érezhetjük magunkat. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy a kávé jóval több forró vízben feloldott koffeinnél. Mint azt Emma Beckett, az Ausztrál Katolikus Egyetem táplálkozástudományi szakértője írja a The Conversation oldalán, egy kémiai szempontból igen összetett növényi kivonatról van szó, amely több száz bioaktív vegyületet tartalmaz. Ez utóbbiak pedig sokféle hatással lehetnek a szervezetre – még akkor is, ha koffeinmentes kávét iszunk.
A kávé hatásai a szervezetre
Az alábbiakban hét olyan élettani hatást mutatunk be Beckett gyűjtése alapján, amelyeket sokan tapasztalhatnak kávézás után, még ha nem is kötik össze azzal.
A kávé székelési ingert válthat ki
Egy korábbi tanulmány szerint átlagosan tízből három embernél jelentkezik székelési inger röviddel a kávé elfogyasztása után. A hatás ráadásul gyorsan jelentkezik, és nemcsak a koffeintartalmú, hanem a koffeinmentes kávénál is megfigyelhető. Vagyis nem csupán a koffein állhat a háttérben. Azt azonban egyelőre nem tudni pontosan, hogy a kávé mely vegyületei váltják ki ezt a reakciót. Nem mellesleg a vastagbél működése ráadásul reggel eleve aktívabb lehet, márpedig a legtöbben ilyenkor isszák meg az első kávéjukat. Az sem mellékes ráadásul, hogy mit teszünk a kávéba. A tej laktóztartalma, illetve egyes cukormentes édesítőszerek szintén serkenthetik a bélműködést, különösen nagyobb mennyiségben fogyasztva.
A kávé hatása a refluxra, a szemre, a fülre és a migrénre
Egyeseknél a kávé súlyosbíthatja a reflux tüneteit. A panaszok forrása, hogy a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, ám ez nem feltétlenül csak gyomorégés formájában jelentkezhet. Ha a sav a torkot és a légutakat is érinti, köhögést, sípoló légzést és egyéb légúti panaszokat is kiválthat.
A koffein átmenetileg növelheti a szem belső nyomását azoknál, akik zöld hályoggal vagy okuláris hipertóniával, azaz magas szemnyomással élnek. Ennek kontrollja pedig fontos a látóideg károsodásának megelőzéséhez. Emiatt egyes pácienseknek azt tanácsolhatják az orvosok, hogy mérsékeljék a kávé és általában a koffein fogyasztását.
Létezik egy olyan fülprobléma, amely esetén a középfület az orrgarattal összekötő fülkürt rendellenesen nyitva marad. Emiatt az érintettek a saját hangjukat vagy akár a légzésüket is szokatlanul hangosnak hallhatják. Ezt nyitott fülkürt szindrómának nevezik, és az érintetteknek olykor azt javasolják, hogy fogyasszanak kevesebb koffeintartalmú italt, valamint ügyeljenek a megfelelő folyadékbevitelre, mivel a kiszáradás súlyosbíthatja a tüneteket. Arra ugyanakkor kevés közvetlen bizonyíték van, hogy önmagában a kávé okozná ezt az állapotot.
A koffein és a migrén kapcsolata ennél is összetettebb. Bizonyos esetekben enyhítheti ugyanis a migrénes panaszokat, ugyanakkor a túl sok koffein vagy a megszokottnál hirtelen kisebb mennyiség fogyasztása rohamot válthat ki.
A kávé kölcsönhatásba léphet egyes gyógyszerekkel
A kávé megváltoztathatja azt is, ahogyan bizonyos gyógyszerek viselkednek a szervezetben. Például csökkentheti a pajzsmirigybetegségek kezelésére használt levotiroxin, illetve a csontritkulás kezelésére alkalmazott alendronát felszívódását. A koffein emellett lassíthatja a klozapin nevű antipszichotikum lebontását, ezáltal növelheti a gyógyszer vérben mérhető koncentrációját.Az is előfordulhat, hogy egy gyógyszer változtatja meg a kávé, pontosabban a koffein hatását. A ciprofloxacin nevű antibiotikum például lassíthatja a koffein lebontását, amely emiatt tovább maradhat a szervezetben.
Kapcsolódó cikk
A kávé a koleszterinszintre is hatással lehet
A kávé diterpéneknek nevezett vegyületeket is tartalmaz. Ezek közül kettő, a kafesztol és a kahveol növelheti az összkoleszterin, valamint az LDL-koleszterin, vagyis a „rossz” koleszterin szintjét. Rövid távú vizsgálatokban ugyanezek a vegyületek ugyanakkor csökkentették a lipoprotein(a) szintjét, ami a szívinfarktus és a stroke alacsonyabb kockázatával hozható összefüggésbe. A kávé más vegyületei, köztük a klorogénsavak, enyhén csökkenthetik a vérnyomást, illetve javíthatják az erek működését. Összességében tehát egyelőre nem egyértelmű, hogy a kávéfogyasztás milyen hatással van a szív- és érrendszeri egészségre.
A kávé táplálhatja a bélflórát
Nem csak mi profitálhatunk a kávéból: laboratóriumi kísérletek alapján a bélben élő mikroorganizmusok is hasznosíthatják egyes összetevőit. A kávéban található klorogénsavak egy része nem szívódik fel a vékonybélben, így eljut a vastagbélbe. Itt a bélmikrobák más vegyületekre bontják le ezeket. A kávé összetett szénhidrátokat és a pörkölés során keletkező, úgynevezett melanoidineket is tartalmaz, amelyek szintén elérhetik a vastagbelet, ahol a bélmikrobák fermentálhatják őket. Kisebb humán vizsgálatok arra utalnak továbbá, hogy a kávéfogyasztás megváltoztathatja a bélmikrobiom összetételét. A bizonyítékok azonban még nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy a kávét prebiotikumnak nevezzük.
A kávé befolyásolhatja a vas felszívódását
A kávé azt is korlátozhatja, hogy mennyi vasat tud hasznosítani szervezetünk az elfogyasztott élelmiszerekből. Ha étkezés közben kávézunk, jelentősen csökkenhet a nem hemkötésű vas felszívódása. Ez a vasnak az a formája, amely elsősorban a növényi eredetű élelmiszerekben található meg. A jelenség hátterében nem elsősorban a koffein áll. A kávéban lévő polifenolok, köztük a klorogénsavak, a bélrendszerben megköthetik a vasat, így megnehezítve annak felszívódását. Ez főként azok számára lehet fontos, akiknek eleve alacsony a vasszintjük, vagy étrendjükben nagy arányban támaszkodnak növényi eredetű vasforrásokra.
A kávé beindíthatja az emésztőrendszer működését
A kávé az emésztőrendszer egyes részeit akkor is működésbe hozhatja, amikor nincs is étel, amelyet meg kellene emészteni. Serkentheti például a hasnyálmirigyet, hogy tripszint termeljen, amely a fehérjék emésztésében részt vevő enzim. Ez a hatás a koffeintartalmú és a koffeinmentes kávé esetében egyaránt megfigyelhető, ami arra utal, hogy a csészénkben lévő más vegyületek is képesek hatni az emésztőrendszerre. Az azonban nem egyértelmű, hogy mindez befolyásolja-e az éhségérzetet.
Mindazonáltal a kávé az étvágyat és a teltségérzetet szabályozó bélhormonokra is hatással lehet. Az eddigi vizsgálatok azonban nem mutattak következetes összefüggést arra vonatkozóan, hogy mindez végül több vagy kevesebb étel elfogyasztásához vezet-e.
