Ahogy vége a meleg nyári napoknak, szervezetünknek alkalmazkodnia kell a megváltozott fényviszonyokhoz és napi ritmushoz. Ennek egyik következménye lehet a fokozott fáradtság – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa. A lehetséges kiváltó okok között érdemes gondolni a melatonin termelődésének változására, de a sötétebb, hosszabb éjszakák befolyásolhatják az alvás-ébrenlét ciklusát, és egyeseknél fokozhatják az álmosságot. Ugyancsak közrejátszhat a belső óra, avagy a cirkadián ritmus és a hangulatszabályozás változása, a fényviszonyok ugyanis a szerotoninrendszer működésével is összefügghetnek. Ha azonban a tünetek visszatérően, ősszel és télen jelentkeznek, majd tavasszal enyhülnek, felmerülhet a szezonális affektív zavar, vagyis a szezonális depresszió lehetősége is.
Az őszi hízás hormonális okai
Az őszi-téli időszakban több tényező is elősegítheti a testsúlygyarapodást. A hidegebb időszakban sokan több, főként szénhidrátban gazdag ételt kívánunk,miközben kevesebbet mozgunk. Elvégre a hidegebb, esős idő miatt csökkenhet a szabadtéri aktivitás, és több időt tölthetünk ülve, otthon. A hangulati változások, vagyis a rosszabb közérzet, a fáradtság és az érzelmi evés szintén hozzájárulhatnak a hízáshoz. A szezonális depresszió téli mintázatában a fokozott étvágy, a szénhidrátéhség és a súlygyarapodás is ismert tünet lehet.
Ha a kimerültség tartós, a mindennapi tevékenységeket is akadályozza, vagy jelentős, nem szándékos súlygyarapodással jár, úgy a szakember szerint érdemes mielőbb orvosi kivizsgálást kérni. Ilyenkor gondolni kell a vashiány és a vérszegénység, a szénhidrát-anyagcsere zavara és az alvászavarok lehetőségére, továbbá számba venni egyes gyógyszerek mellékhatásait is. „Ugyanakkor ezek a tünetek akár pajzsmirigy-alulműködésre is utalhatnak” – mondja Békési doktor. „Természetesen egyetlen tünet – például önmagában az őszi fáradtság – általában nem elegendő a pajzsmirigybetegség gyanújához. Pajzsmirigyvizsgálat elsősorban akkor indokolt, ha a fáradtság vagy testsúlyváltozás mellett több, pajzsmirigy működési zavarra utaló tünet is jelentkezik” – teszi hozzá.
Pajzsmirigy-alulműködésre az alábbi panaszok hívják fel legtöbbször a figyelmet:
- indokolatlan testsúlygyarapodás vagy nehezített fogyás,
- fokozott fázékonyság,
- száraz bőr,
- székrekedés,
- hajhullás,
- koncentrációs vagy memóriazavar,
- lehangoltság,
- szokatlan izomgyengeség,
- nőknél a menstruációs ciklus változása,
- lassabb pulzus.
Milyen pajzsmirigyvizsgálatokra lehet szükség?
„Általában egy TSH-vérvizsgálat az első lépés. Ha ez eltérést mutat, a következő lépés az eltérés jellegének tisztázása. A kivizsgálás nem feltétlenül igényel azonnal ultrahangot. Ha a TSH magas, általában a szabad T4 (FT4) vizsgálata következik. Ez segít eldönteni, hogy valódi pajzsmirigy-alulműködésről van-e szó, vagy úgynevezett szubklinikus alulműködésről. Ha alulműködés igazolódik, TPO-antitest (anti-TPO) vizsgálat is szóba jöhet, elsősorban annak tisztázására, hogy autoimmun eredet, például Hashimoto-betegség állhat-e a háttérben. Ha viszont a TSH alacsony, az FT4 és FT3 meghatározása segít annak eldöntésében, hogy pajzsmirigy-túlműködés áll-e fenn. Ha ez igazolódik, az ok tisztázására például TRAb (TSH-receptor elleni antitest) vizsgálat is szükséges lehet. Ultrahang elsősorban akkor indokolt, ha pajzsmirigy-megnagyobbodás vagy tapintható göb van, továbbá ha a fizikális vizsgálat alapján szerkezeti eltérés gyanúja merül fel, illetve eltérő TSH-nál mindig hasznos és fontos vizsgálat” – foglalta össze az endokrinológus.
