A túl kevés alvás erőteljesen növeli a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők vagy stroke -ot átélt emberek halálozási kockázatát. Dr. Julio Fernandez-Mendoza, az amerikai Penn State University Sleep Research & Treatment Center munkatársa szerint túl kell lépni azon, hogy az alvás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata kapcsán a kutatók csak az alvási apnoéra vagy légzéskimaradásra koncentráljanak. A helyzet ennél összetettebb, mivel sok szív- és érrendszeri betegségben szenvedő vagy stroke-ot átélt beteg nem szenved alvási apnoéban, mégis rossz minőségű alvásra vagy krónikus álmatlanságra panaszkodik. Ez pedig rontja az életkilátásaikat.
Objektív adatok
A túl kevés alvást már eddig is kapcsolatba hozták a szív- és érrendszeri, valamint az agyi érrendszeri eredetű megbetegedésekkel és az ezek miatti halálozással, az eddigi kutatások alapja azonban az önbevallás volt, így az alvási szokások valós szerepe tisztázatlan maradt. A cikkünkben is tárgyalt kutatásban poliszomnográfiás adatokra támaszkodtak: a Penn State Adult Cohort elnevezésű vizsgálatban részt vett 1741 férfi és nő adatait elemezték, akiket a kutatók több mint 16 évig követtek. A szív- és érrendszeri betegség meghatározása szerint az illetők kórtörténetében előfordult szívbetegség, magas vérnyomás vagy cukorbetegség, az agyi érrendszeri betegség pedig a kórtörténetben előfordult stroke -ot jelentette.
A 6 órányi vagy több, poliszomnográffal mért alvásidő normálisnak, a 6 óránál kevesebb kevésnek számított a kutatásban, amely arányos modellek szerint mérte fel az alvás mennyisége, a szív- és érrendszeri, valamint az agyi érrendszeri betegségek és a halálozás kapcsolatát. Az derült ki, hogy a szív- és érrendszeri eredetű halálozás kockázata az 1.8-szorosára, míg a stroke-kal kapcsolatos halálozás kockázata a 2.4-szeresére nőtt a keveset alvók körében. Azoknál viszont, akik 6 óránál többet aludtak naponta, nem emelkedett jelentősen a halálozás kockázata.
Megzavarja az idegrendszert és az anyagcserét
Az is kiderült a vizsgálat adatainak elemzése során, hogy a metabolikus szindrómával összefüggő halálozás kockázata is magasabb a keveset alvó betegeknél. A kutatók szerint a szív- és érrendszeri betegségen vagy stroke-on átesett betegek esetében az autonóm idegrendszer és az anyagcsere működési zavaraihoz vezethet a kevés alvás.
A túl sok is káros
Ha valaki rendszeresen alszik túl hosszan (sokat), az annak az előjele lehet, hogy valamilyen egészségügyi probléma áll fent. Azoknak a stroke-kockázata, akik rendszeresen nyolc óránál többet alszanak naponta, nagyobb azokhoz képest, akik hat és nyolc óra közti mennyiséget alszanak. A Neurology című folyóiratban publikált kutatás szerint a legtöbbet alvóknak az átlagosnál 46 százalékkal magasabb volt a stroke-kockázata, amikor a kutatók megvizsgálták a többi változót. A kockázat duplája volt azokéhoz képest, akik az átlagos 8 órás időtartamra hunyták le a szemüket éjszakánként.
A kutatók azt feltételezik, hogy a hosszú éjszakai alvás kapcsolatban lehet a megemelkedett gyulladásszinttel, ami szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet. Az elnyújtott alvás hatékony jelzője lehet a megemelkedett stroke-kockázatnak az idősek körében, illetve annak a jele lehet, hogy rejtőzködő egészségi probléma áll fent, mint például depresszió, rák, neurológiai elváltozás. Ám a hétvégi hosszabb alvások, sziesztázások, lustálkodások nem számítanak rossz jelnek, ezek nem veszélyeztetik az egészségünket.
