Az artériákat az érelmeszesedés folyamata teszi sérülékenyebbé: az érfalakon zsírból , rostból és ásványi anyagokból lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki, amelyek csökkentik az erek rugalmasságát és szűkítik átmérőjüket, helyi elzáródást, leváláskor érfalsérülést is okozhatnak. Ha a lerakódás miatt merevebb érfal megsérül, a sérülést elzáró véralvadékból vérrög keletkezhet. A trombus, az érpályán belül kialakult vérrög vénákban, verőerekben egyaránt létrejöhet, a legnagyobb veszélyt pedig a verőerek trombusa okozhatja. A véráramba kerülve a trombus a keletkezési helyétől távolabb is okozhat elzáródást, trombózist. A szívben vagy az agyban elzáródást okozó trombusok jelentős része a lábon kialakult érszűkület trombusából szakad le.
Attól függően, hogy agyi, szív, vagy végtagi területen keletkezik az elzáródás, beszélhetünk agyi infarktusról (közkeletű nevén szélütésről), szívinfarktusról vagy végtagi artériás trombózisról. A három probléma összefügg, mivel az atherothrombosis valamennyi megjelenési formája előfordulhat ugyanazon betegen is: például aki átesett szívinfarktuson , az fokozottan veszélyeztetett a szélütéssel kapcsolatban is.
Infarktus, szélütés, végtagi érszűkület
Szívinfarktus akkor alakul ki, ha a szívizmokhoz oxigénben gazdag vért szállító érbe kerülő vérrög megakadályozza a szívizom egy részének ellátását, így a szívizom szöveteinek egy része oxigén- és tápanyaghiány miatt elhal.
Ha ugyanez a folyamat az agyban játszódik le, szélütésről vagy agyi infarktusról beszélünk. Ennek során az agyi vérellátás akadályozottsága miatt az agy egyes területein megszűnik a vérellátás, ennek következtében az agy egyes részei elhalnak.
Az alsó végtagi érfalakon kialakuló trombusok miatti érszűkület, vagyis a láb egyes területeinek vérellátási zavara helyi tünetekként lábfájdalommal, lábikragörccsel jelentkezik, először csak terhelésre, később már nyugalmi állapotban is. Az elégtelen vérkeringés miatt előrehaladott állapotban a lábszáron vagy a lábfejen fekély alakulhat ki, ami súlyosbodva a végtag amputációjához is vezethet. A helyi tüneteken kívül is lehetnek súlyos, akár életveszélyes következményei a végtagok érszűkületének, ha a kialakult trombusok egy része leválik és a véráramban más, életfontosságú szervekhez jut, akadályozva azok vérellátását.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Az atherothrombosis okai
Trombózist okozhat a vér összetételének, az érfal minőségének, illetve a véráramlás jellegének rendellenessége. Fokozott véralvadási és rögképződési hajlamot veleszületett génhiba és egyes autoimmun betegségek is okozhatnak, de kialakulhat fogamzásgátló használata és dohányzás miatt, valamint a vörösvérsejtek túltermelődéséhez és egyes szövetszéteséssel járó betegségekhez társulva is.
Az érfalak sérülése, sejtkárosodása létrejöhet többek között gyulladás, meszes plakk, külső behatás, sugárkezelés következtében. Ilyenkor az érfalból jelentős mennyiségű véralvadási faktor szabadul fel, és a sérülés helyén a vérlemezkék (trombociták) összetapadnak. A véráramlás lelassulását okozhatja például tartós ágyhoz kötöttség, sérült vagy operált végtag rögzítése, jelentős visszértágulat, szívelégtelenség, hosszú repülőút is, és számolni kell a kockázatával rosszindulatú daganatok esetén, illetve kemo- vagy sugárkezelés során.
A megelőzés lehetőségei
A trombózist az érrendszert károsító életmódi körülmények, kiemelt kockázati tényezők elkerülésével előzhetjük meg. A dohányzás, az egészségtelen, kiegyensúlyozatlan táplálkozásból fakadó magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly, a mozgáshiány kerülésével tehetünk a legtöbbet.
Legjobban: