Egy új tanulmány, amelyet a Frontiers in Psychology című folyóiratban publikáltak , igazolta azt a felvetést, hogy a természet jelentősen képes csökkenteni a stressz szintjét.
Mi az a "természet-gyógyszer"?
A természetgyógyszer pontosan az, amire a kifejezés alapján asszociálunk: egy orvosi recept, ami azt tartalmazza, hogy menjünk ki a szabadba és töltsünk el egy bizonyos időt a természetben. A módszer nem újkeletű, hiszen már jó néhány éve használjuk a járványszerűen terjedő "természethiány-rendellenesség" kezelésére. Ezzel a problémával szembesül a modern társadalmak népességének túlnyomó többsége, mert egyre több időt töltünk a négy fal között, képernyő előtt ülve, mesterséges fényben és mesterséges környezetben.
Rengeteg tanulmány bizonyította már, hogy a természetben töltött időnek számtalan egészségügyi előnye van, és ezek közül számos fiziológiai természetű: csökken a gyulladás mértéke, csökken a vérnyomás, gyorsabban regenerálódunk a betegségekből és a sérülésekből, de még az élettartamunk is megnő - hogy csak néhányat említsünk. És lelkileg?
Ha időnként sétálunk egyet a parkban, az stimulálja az agyban a dopamin- és a szerotonintermelést, ami aktiválja a jutalomközpontot, visszafogja a félelmi központot, és az agyunkat "meditatív állapotba" helyezi. Egy tavalyi tanulmányban kimutatták, hogy azok a tizenévesek, akik természetközeli környezetben élnek, kevésbé depressziósak, mint a legtöbb városi társuk, és számos tanulmányban olvashatjuk, hogy a zöld környezetben tett rövid séta jelentősen képes csökkenteni a kortizol szintjét, ami a stresszel kapcsolatban lévő egyik legfontosabb hormon.
Mi áll a recepten?
Éppen erre mutat rá MaryCarol Hunter, ökológus, tájépítész és a Frontiers in Psychology-tanulmány vezető szerzője. "Azt tudjuk, hogy a természetben töltött idő csökkenti a stresszt, de eddig még nem tudtuk, hogy mennyi elég, milyen gyakran kell ezt tennünk, és milyen típusú természeti élmény a legelőnyösebb" - magyarázta Hunter a tanulmányról szóló sajtóközleményben. "Az a végső célunk, hogy megfogalmazzunk egy természetreceptet az orvosok és az egészségügyi ellátók számára, amely alkalmas a megelőzésre, és önállóan, segítség nélkül alkalmazható terápia a mentális állapot kezelésére, valamint olcsó és hatékonyan lehet alkalmazni a mindennapokban" - tette hozzá.
Nehezen tudnak az emberek időt szaktani önmagukra, hogy egyedül sétálgassanak és bámészkodjanak a zöldövezetben. Ezért Hunter arra törekedett, hogy megtalálja a természet jótékony hatásait kihasználó leghatékonyabb módszert. Arra kérte kutatása 36 résztvevőjét, hogy nyolc héten keresztül hetente három alkalommal töltsenek el valamennyi időt a szabadban, és megengedte, hogy mindenki maga döntse el, hol, mikor és mennyi időt szán erre alkalmanként. A vizsgált alanyoktól nyálmintát gyűjtöttek minden séta előtt és után. A természetben töltött idő alatt nem kapcsolódhattak a közösségi hálózatokhoz, nem bocsátkozhattak vitába senkivel, nem olvashattak és nem végezhettek testedzést sem.
A nyálminták elemzése után Hunter arra az eredményre jutott, hogy a természetben eltöltött idő valóban jelentősen csökkenti a kortizolszintet, és az eltöltött idő összefüggésben volt a stresszcsökkentés mértékével. A leghatásosabb stresszcsökkentés 20-30 perces természeti környezetben való üldögélés vagy sétálgatás hatására állt be; ekkor csökkent a legnagyobb mértékben a kortizolszint. Ha ennél hosszabb időt töltöttek a természetben, továbbra is folyamatosan csökkent a kortizolszint, de már kisebb mértékben.
"A kutatásunk kimutatta, hogy az a legkifizetődőbb - a kortizol nevű stresszhormon csökkentése értelmében -, ha 20-30 percing üldögélünk vagy sétálunk egy olyan helyen, amely a természeti környezet élményét nyújtja" - mondta Hunter.
Hogyan szedjük a "természetgyógyszert"?
Más megkötés nincs, akkor alkalmazhatjuk ezt a "gyógyszert", amikor szükségét érezzük. Ha legközelebb stresszes helyzetbe kerülünk, vegyük célba a legközelebbi parkot azonnali hangulatjavítás céljából, és építsük be a napirendünkbe a zöld felületet! Fogyasszuk el az ebédünket akár a szabadban (ha az időjárás megengedi), sétáljunk a munkahelyünkre zöld területen keresztül, esetleg meditáljunk a tetőkertben, a verandán vagy a teraszon. Arra már nincs szabály, hogy a napunk végét miként töltsük el a szabadban, de az biztos, hogy amíg kint vagyunk, jó helyen vagyunk.
