Nem szabad legyinteni rá!
Időben felismerni és hozzáférni a valóban hatékony terápiákhoz - ezt a két célt fogalmazták meg a múlt hétvégén lezajlott Aritmia és Pacemaker Munkacsoport kongresszusán, amely a European Heart Rhythm Association támogatásával nemzetközi találkozóval egészült ki idén. Közép-európai összefogást hirdettek, hogy a valóban hatékony eszközös ellátáshoz minél többen hozzáférjenek. Ez a betegség ugyan nem halálos, de ha nem kezelik megfelelően, a stroke rizikója közel ötszörösére emelkedik! Sok esetben már csak kritikus helyzetben derül ki, hogy baj van, pedig ennek a betegségnek általában vannak jelei, amelyekkel már időben orvoshoz tudnánk fordulni.
"Az eszközös, katéteres kezelés ma a leghatékonyabb terápia, ám ez a betegek számához képest rendkívül ritkának számít. Magyarországon tavaly 1700 katéteres beavatkozást végeztünk pitvarfibrilláció miatt, és ez az arány szinte minden országban hasonlóan alacsony. Fontos persze, hogy a beteg egyáltalán eljusson a diagnózisig, mert a betegség korai szakaszában jóval sikeresebben lehet a beavatkozást elvégezni. A múlt hétvégén zajlott Aritmia és Pacemaker Munkacsoport kongresszusa kiegészült egy közép-európai találkozóval a European Heart Rhythm Association támogatásával, ahol közösen gondolkodtunk a finanszírozási, illetve betegutakat támogató kérdésekről. Ugyanis nem csak nálunk jelent gondot az időbeni felismerés, és az, hogy a betegek a megfelelő helyre kerüljenek, ott pedig a valóban leghatékonyabb ellátást kapják - ez valamennyi közép-európai országban probléma.
Ennek ma nemcsak a betegek, vagy esetleg a háziorvosok tájékozatlansága az akadálya, hanem finanszírozási okai is vannak. A mostani közös megbeszélés természetesen nem jelenti automatikusan a problémák megoldását, azonban olyan közös állásfoglalás született, amelynek segítségével az egészségbiztosítási rendszerek pontosabb ismereteket szereznek a betegség gyakoriságáról és gyógyítási lehetőségeiről" - fogalmazott dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a társaság Tudományos Bizottságának elnöke.
Dr. Duray Gábor főorvos, a Honvéd Kórház elektrofiziológiai részlegének vezetője, a szimpózium szervezője szerint fontos a szoros párbeszéd, a közös gondolkodás, ugyanis ennek eredményeként ismerhettük, ismerhetjük meg azokat a technikákat, amelyekkel a legkorszerűbb technológiák is bevezethetőek a mindennapi gyakorlatba és ebben mind a NEAK, mind a közbeszerzési hivatal partnersége kiemelendő.
A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar: ilyenkor a szabályos ütemet biztosító szinusz csomó működése kiesik, és egy, a pitvarokból eredő kaotikus, szabálytalan elektromos tevékenység veszi át a szívösszehúzódások vezérlését. A kamrák szabálytalan ritmusban, legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze. Ilyenkor szívünk négy üregéből kettő nem jól működik, ahol így pang a vér! A nem, vagy nem megfelelően kezelt pitvarfibrilláció szövődményekhez vezethet, mint például a szívelégtelenség vagy a szélütés (stroke) - utóbbi a legsúlyosabb, halálhoz vezető vagy az életminőséget leginkább rontó szövődmény.
Fontos tanácsok!
Fontos, hogy egyrészt figyeljünk testünk jelzéseire, nem szabad megvárni, hogy már csak a szélütés vagy az embólia tudassa, hogy baj van! Másrészt azoknak, akiknél fennáll a kockázat, kell a folyamatos orvosi kontroll is, ne hanyagoljuk el a gyógyszerszedést, az ellenőrző vizsgálatokat. Figyeljük a pulzusunkat, és ha szabálytalannak érezzük, vagy ha a vérnyomásmérő, az okoseszközök szabálytalan szívritmust jeleznek, akkor menjünk el orvoshoz - hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága .
