A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál a személyeknél, akik már elszenvedtek egy szívrohamot, napi 30 perc zenehallgatás jelentősen csökkenti a további szívbetegségek kockázatát. A kutatási eredményeket a tervek szerint az Amerikai Kardiológusok Kollégiumának március 28-ára tervezett 69. Éves Tudományos Ülésszakán és Kiállításán mutatták volna be - mely az új koronavírus járvány miatt elmaradt.
Prof. Predrag Mitrovic, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karának egyetemi tanára, a tanulmány vezető szerzője szerint eddig csak nagyon kevés tanulmányban elemezték a zenének a szív állapotára gyakorolt hatását. "A kutatási eredményeink alapján úgy hisszük, hogy a zeneterápia minden szívrohamon átesett betegnek segít, és nem csak az infarktus utáni anginás betegeknek. Nagyon egyszerűen és költség nélkül lehet alkalmazni ezt a terápiát."
A szívroham
Minden 40. percben szívrohamot kap valaki az Egyesült Államokban, és ebből évente körülbelül 805 000 szívroham gyűlik össze - áll az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőző Központjának (CDC) jelentésében .
A szívinfarktus halálos is lehet, különösen akkor, ha kórházon kívül történik, de ezzel együtt is sokan felépülnek belőle. Ezeknek az embereknek a jelentős része szorongást és mellkasi fájdalmat érez a szív- és érrendszeri esemény bekövetkezte utáni első két napban. A CDC arra is rámutatott , hogy azoknak, akiknek már volt szívrohamuk, nagyobb esélyük van újabb szívroham vagy más keringési rendszer térintő betegség kialakulására. A szívroham kezelése a roham típusától függ és a terápia összetétele egyénfüggő. Az Amerikai Szív Társaság szerint a kezelés különböző beavatkozásokból és gyógyszeres terápiából tevődik össze.
Hétéves kutatás
Az új kutatásban 350 000 főt vizsgáltak, akiknek szívrohamuk volt, és infarktus utáni anginájuk is volt, ami a szívrohamot követő mellkasi fájdalom. Ezeknek a személyeknek a fele a hagyományos kezelést kapta, míg a másik fele a hagyományos terápia mellett napi 30 perces zeneterápiát is kapott.
A zeneterápiát személyre szabták. A kutatók először 30 perces zenei klipeket játszottak le a betegeknek, hogy a pupillájuk tágulásának mértékéből megállapítsák, mennyire nyugtatta meg őket az éppen lejátszott zenei részlet. Miután meghatározták, melyik zene volt a legmegnyugtatóbb, a kutatók a betegekkel együttműködve kiválasztották a legkellemesebb tempót és hangzást.
A kutatócsoport ezután megkérte a zeneterápiában részt vevő betegeket, hogy napi 30 percig hallgassák a kiválasztott zenéket, bármikor hallgathatták, amikor éppen jólesett, lehetőleg csukott szemmel, nyugodt környezetben. Ez a kísérleti folyamat 7 évig tartott, és a zeneterápiás csoportok naplót vezettek a tapasztalataikról. Minden résztvevő jelentkezett kontrollvizsgálaton az első évben háromhavonta, majd a fennmaradó hat évben évente egyszer.
Kevesebb fájdalom, szorongás és a további szívbetegségek kisebb kockázata
A hét év letelte után a kutatók azt vették észre, hogy a zeneterápiás személyek, akik a hagyományos kezeléseket is megkapták, kisebb arányban szorongtak, kevésbé féltek az újabb fájdalmaktól, mint azok, akik csak a hagyományos terápiában részesültek. A zeneterápiás csoport átlagosan egyharmadával ritkábban szorongott és egynegyedével ritkábban volt anginás fájdalma, mint a hagyományosan kezelt csoportnak. Továbbá a kutatók arra jutottak, hogy azok a személyek, akik zeneterápiát is kaptak, jelentősen kisebb valószínűséggel szenvedtek el további különböző szívbetegségeket. Ebben a csoportban 18 százalékkal kevesebb volt a szívelégtelenség, 20 százalékkal ritkábban volt szükség szívkoszorúér bypass graft műtétre és 16 százalékkal alacsonyabb volt a kardiológiai okból bekövetkező halálozás.
Mitrovic professzor szerint a zeneterápia ezeket a hatásokat úgy éri el, hogy csökkenti a személyek "harcolj vagy fuss el" reakcióját, amely fokozott nyomást helyez a szívre. "A feltáratlan szorongás növeli a szimpatikus idegrendszer aktivitását, amely a szívterhelés emelkedését okozza".
