A prostitúció társadalmi megközelítése
A prostitúciót nem lehet önmagában tárgyalni, eredetét, kialakulását, fennmaradását több oldalról, mint többtényezős jelenséget kell vizsgálni. A prostitúció léte, működése minden strukturált társadalomban a monogám házasság intézményének kiegészítéseként működik, de ugyanakkor szociális, gazdasági probléma is. A prostitúció (az európai kultúrkör kialakulását véve tekintetbe) akkor alakult ki, amikor a biológiai ösztön elvált a fajfenntartás ösztönétől és csak a szexuális élvezet céljából, - az aktusnak - érzelmi és szociális kötődés nélküli formája jött létre, mely a fajfenntartás (a tudatos szaporodás) következményétől mentesen megvásárolhatóvá, árucikké vált (a vevő ill. a használó számára). Ha az áru - a prostituált - vásárolható, akkor ő maga kénytelen az áruforgalom szabályainak alávetni működését, azaz önmagát. Ily módon maga a biológiai aktus jelentkezik vevőként, és alanyává a piac törvényeinek alárendeltje: a prostituált válik.
A prostitúciós aréna és az emberkereskedelem szereplői
A prostitúciós intézményrendszerben résztvevők meghatározott szerepet játszanak az összehangolt nemzetközi "prostitúciós multik", más néven maffia hálózatában.
A prostitúció és az emberkereskedelem szereplői:
- szexuális szolgáltatást adó (prostituált)
- szexuális szolgáltatást igénybe vevő (kliens)
- harmadik, profitorientált személy (élősködő, strici/prostitútor), személyek
A prostituált
A szexuális szolgáltatást adó, a prostituált: az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért, szexuális szolgáltatást nyújt, függetlenül az ellenszolgáltatás nyújtásának időpontjától, illetve attól, hogy az ellenszolgáltatás a szexuális szolgáltatás igénybe vevőjétől vagy a szolgáltatásra tekintettel - más személytől származik. (1999. évi LXXV. Törvény 1. fejezet 4. §. e.). A prostituált olyan, a szolgáltatást igénybevevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul. (1999. évi LXXV. Törvény 1. fejezet 4. §. f.)
A prostituált feladata: a vágy felkeltése, illetve a vágy kielégítése. A prostituáltak szolgáltatásaikat a különböző társadalmi rétegeknek nyújtják. Szolgáltatásuk minősége és ennek megfelelően az ára különböző rétegigénynek felel meg. A társadalom ábrázolását egy piramishoz szoktuk hasonlítani: legalul a széles szegény tömeg, később a kis-, majd polgárság, legtetején a pénzarisztokrácia, a prostituáltak között is így oszlik meg a különbség a szolgáltatási helyek, árak, minőségek a szexvásárló, vagyis a kliens társadalmi igényének és hierachiájának megfelelően.
A legnagyobb tömegben a szegény, vagy olcsó, vagyis az utcai, autópálya, országút, kamionparkolóban lévő prostituáltak állnak. A legtöbb szociális, egészségügyi probléma az utcai prostituáltakkal van. Ők a legkiszolgáltatottabbak, s ők függenek leginkább a futtatótól.
A kliens
A kliens, vagyis a szolgáltatást igénybevevő nemét tekintve általában férfi, de kora, társadalmi helyzete nagyon változó, széles variabilitást mutat. Az indítékai különbözőek. Mindenképpen a cselekvés a szexualitásban összpontosul, de a motiváció változó: kapcsolati, házassági problémák, magány, érzelmi, gátlások felszabadítása, stb. szexuális igényüknek, kedvtelésüket, kalandvágyukat barátok, haverok elvárásának eleget téve, vagy alkohol és drog hatására, vagy státuszszimbólumként, stb.
A harmadik személy
A harmadik személy, vagy személyek / élősködők gyakran láthatatlan, de jelenlévő holdudvar, akik a ráülnek és ellenőrzik, fenyegetik és félelemben tartják, kihasználják és visszaélnek erejükkel, hatalmukkal és a kikényszerített pénzzel. A szereplőket egyetlen kapocs fűzi össze a pénz, s annak körforgása.
Emberkereskedelem
(ENSZ 2000. évi Bécsi Határozata alapján /a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Egyezmény kiegészítése). Személyek toborzása, szállítása, utaztatása, átmeneti elszállásolása, vagy átvétele, fenyegetéssel vagy erőszakkal, vagy a kényszerítés egyéb formáinak alkalmazásával, elrablással, csalással, megtévesztéssel, hatalommal vagy a sebezhetőséggel való visszaélés útján, egy olyan, másik személy beleegyezésének elnyerése fizetség, illetve előnyök nyújtása/elfogadása révén, aki más személyek felett felügyeletet gyakorol, mindez azon célzattal, hogy a kizsákmányolás valamelyik formája megvalósuljon. Az erőszak egyik súlyos formája az emberkereskedelem. A történelem során hosszú időszakon keresztül létezett a rabszolga-kereskedelem, és ez a probléma a mai napig se tűnt el teljesen. A nők adás-vétele szexuális célból nem véletlenül kapta a "fehér rabszolgaság" (white slavery)" elnevezést. A prostitúcióból élők - mivel ez sokaknak hatalmas jövedelmet hozó "iparág" - kifinomult módszerekkel veszik rá a lányokat arra, hogy előbb-utóbb prostituáltak legyenek.
Nő- és gyermekkereskedelem Európában
A nő- és gyermekkereskedelem elleni küzdelem emberjogi, egészségügyi, közigazgatási és morális kérdés is. Pontos adat közlése nagyon nehéz, de még a becslések is rémisztőek. Évente 500 000 nő és gyermek kerül nemzetközi bűnbandák kezébe. Ebből évente 120 ezret szállítanak el közép- és kelet-európai országokból nyugatra (Bulgáriából, Moldáviából, Romániából, Ukrajnából stb.). Más, nem kormányzati szervezetek ennél jóval nagyobb számokat említenek, különösen, ha tekintetbe vesszük a munkaerőként kihasznált embereket is. A tömeges megjelenés egyre élesedett az elmúlt években.
A probléma okai
A probléma egyik gyökere a reménytelen helyzet a származási országokban. Bulgáriában, Albánia, Moldávia a lakosság 80 százaléka a létminimum alatt él, de Romániában, Ukrajnában sem sokkal jobb a helyzet, vagy, ha Magyarország keleti és nyugati felét hasonlítjuk össze a munkanélküliség szempontjából, a tartós munkanélküliek száma nagyon magas, s egyre csak nő.
Tanulmányok igazolják, hogy a nők összehasonlíthatatlanul erősebben szenvednek a gazdasági-társadalmi változások miatt, mint a férfiak. A lakosság női részének különösen kevés képzési lehetőség és munkahely áll rendelkezésére. Az áldozatok, szétzilált, vagy nem létező családi háttérrel, többnyire a társadalom legalsóbb rétegeiből származnak. Amúgy sem veszíthetnek mást, mint méltóságukat, azt azonban elveszik tőlük. Ha kevesüknek mégis sikerül elmenekülni az emberkereskedőktől, szégyenükben félnek visszatérni hazájukba.
A bekerítés, toborzás módszerei
Az emberkereskedők módszerei sokfélék. Felhasználnak munka- és házasságközvetítő szervezeteket, utazási irodákat, modellügynökségeket. A kapcsolatfelvétel az áldozatokkal újsághirdetéseken keresztül is történik, melyekben jól fizető külföldi munkahelyeket ígérnek, mint au-pair, pincérnői, ápolónői, háztartásvezetői, táncosnői, foto-modell, hostess stb. állások. Néhányan tudják, hogy a szex-ipar valamely területén kell dolgozniuk, az őket váró feltételekről azonban fogalmuk sincs. Még az is előfordul, hogy saját szüleik adják el a lányokat, vagy állami intézetekből idősebb kikerült diákok adják el sorstársaikat.
Következmények
A prostitúciós hálóból szinte reménytelen kikerülni úgy, ahogy a kezdetén elképzelték a bekerülők: gazdagon, fiatalon és egészségesen. Az első félévben már a kiégés, az elmagányosodás és depresszió általános tünetként jelenik meg. A nemi betegségek a HIV fertőzés előfordulása minden kliens után fokozottan nő. Fizikai fenyegetettség kiszámíthatatlan mind a klienstől, mind a futtatótól. A családtól elszakadva, kirekesztve egyre nagyobb a szakadék a társadalomba a munkaerőpiacra való visszakerülésre.
Az EU-politikájának prioritásai
Az Európai Bizottság nagy elsőbbség biztosít a nő- és gyermekkereskedelem elleni küzdelemnek; és felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő törvényes intézkedéseket. A területet érintő, létező EU-programok: a STOP hálózatok, DAPHNE megelőző civil projektek, Európai Szociális Alap támogatása, PHARE a csatlakozó országoknak EU-programokon való részvétel.
Európai civil védőhálózatok
Európai szervezetek különös hangsúlyt fektetnek az országokon keresztülhaladó mobil és migráns csoportok emberjogi szempontból és a HIV/AIDS megelőzés és gondozás területén. TAMPEP (Transnational AIDS/STD Prevention Among Migrant Prostitutes in Europa), az AIDS and Mobility, az ENMP (Europian Network Male Prostitution) 27 európai ország hálózatai.
