Czeizel Endre orvos-genetikus szerint a felkészülés a családi életre nem más, mint az egyik legfontosabb tantárgy, amelyet mindenkinek el kell sajátítania. A boldogtalanság leggyakoribb forrása a szerelmi csalódás, a zsákutcába jutott párkapcsolat, a legmélyebb szomorúságot pedig a gyermektelenség okozza. Ezek a csapdák azonban harmonikus életvezetéssel elkerülhetők.
A serdülőkor a gyermekkor és a felnőttkor közötti, átmeneti életszakasz - meglehetősen "drasztikus" változásokkal teletűzdelve.
Biológiai szempontból a serdülés a másodlagos nemi jellegek megjelenésétől az ivarérettség bekövetkeztéig tart, tehát nagyon is körbehatárolható. Ebben a korban válnak az agyi központok irányítása mellett a nemi szervek képessé a szaporodásra.
A magasabb értékű életre való felkészülést az egész szervezetben alapvető változások kísérik, ezek közül is a legfontosabb a személyiségfejlődés - a szülői védettséget élvező gyermekből döntési felelősséggel rendelkező ifjú válik.
A lányok nemi érése
A nemi érés kezdete 8-11 éves korban kezdődik, majd következik a havivérzés megjelenése (12-15 év között).
Az ivarérettséget 16-17 éves korban nyerik el a lányok. Mindezek a fejlődési szakaszok viszonylag rövid időn belül következnek be, és általában megviselik mind a szülőt, mind az ifjúvá érő, kislányból "nagylánnyá" váló embert.
Az első jel, amikor fejlődni kezd a mell, az addig a mellkashoz simuló bimbó kiemelkedik, majd formálódni kezdenek a halmocskák.
A kislány hirtelen szégyellőssé válik, a szülő pedig meghatott és zavart egyszerre, hiszen pontosan tudja, hogy elérkezett az idő, amikor már nem lehet tovább halogatni az őszinte beszélgetéseket - s ezek nem igazán a lepkékről és virágokról szóló példálózások.
Érdekes megemlíteni, hogy a mellecskék fejlődésében a bal emlő növekedése valamivel megelőzi a jobbét. Sőt, a későbbiekben is megfigyelhető kisfokú alak- és méretbeli eltérés a két emlő között, de ez természetes állapot. A mellek kifejlődése nem csak biológiai következmény - szimbólum is, a nőiesség jelképe.
A szeméremszőrzet kialakulása is ebben az időszakban kezdődik - kialakul a szeméremtest, megnövekednek az úgynevezett nagyajkak, és jelentős változáson esik át a szűzhártya, azaz a hymen is.
Vastagabb lesz, keskeny nyílással, amelyen keresztül távozhat a havivérzés során keletkező anyag.
A hüvely a serdülés időszakában megnyúlik, hossza eléri a 7-10 centimétert, belső borítása, a hám tejsavat kezd termelni, amely savas kémhatású, és védelmet nyújt a kórokozókkal szemben.
A havivérzés megjelenése a másik megrázó időszak - amely azonban nem jelenti egyben azt is, hogy a nemi érés befejeződött.
Az ivarérettség jeleként tartjuk számon, amikor a ciklus kiegyensúlyozottá, szabályossá válik - 28-29 naponként jelentkezik, és általában 3-6 napig tart.
S változik a kislányok teste is: a medence szélesebb lesz, így készül fel a majdani magzat kihordására és megszülésére.
Nőies formát ölt a kislány, alakja hirtelen megnyúlik, de ugyanakkor gömbölyded is lesz a megfelelő pontokon, mint például a popsi, az alhas, a comb és a vállak.
A nemi érés során a végső pont az ivarérettség, működni kezdenek a hormonok, és kétségtelenné válik a tény: nővé vált a kicsi lány.
A fiúk nemi érése
A fiúk és a lányok serdülésének jegyei között sok a hasonlóság, az eltérések a kétneműségből adódó biológiai és társadalmi szerepekből adódnak.
A fiúk nemi érése valamivel később indul, mint a lányoké, és kicsivel tovább is tart.
A legszembetűnőbb változás a külső nemi szervek növekedése (10-12 éves kor között), a hímvessző nagysága megváltozik. Ez pedig nem más, mint a férfiúvá érés szimbóluma, a férfiasság legfőbb jelképe.
Éppen ezért nagyságának sokszor túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítanak. Aggódva nézegeti hát a serdülő, vajon "megfelelő-e" a méret, holott a nagyságnak nincs különösebb jelentősége, a méret az élővilágra jellemző változatosságot jeleníti meg.
Az első éjszakai magömlés, amely együtt jár a reggeli, majd gyakorta nappali hímvessző-merevedéssel is (13-14 éves kor között) megfelel a lányok havi vérzésének megjelenésével. Ez az élmény a fiúknál is komoly "megrázkódtatást" okoz, és a tapasztalatok szerint szemérmesebben titkolják, sőt, kicsit szégyellik is.
A másodlagos nemi jellegek is a serdülőkorban érik el a férfiakra jellemző képüket. Megjelenik az erőteljes szőrzet, már borotválkozni is kell, hiszen van kis bajuszka, szakáll!
Megnövekszik az ádámcsutka, amelynek kísérő jelensége a mutálás - azaz a hangszín megváltozása. S kialakul az alhas szeméremszőrzete, amely, ellentétben a lányokéval, felkúszik a köldökig.
A növekedési korszak kiegyensúlyozatlanabb, mint a lányoknál, hirtelen nyúlnak meg a kamasz fiúk, valóságos "nyakiglábakká" válnak, nem is nagyon tudják, mit kezdjenek alsó és felső végtagjaikkal.
A későbbiekben azonban helyreállnak a testarányok, s nyilvánvalóvá válik a férfias, erőteljes megjelenés. A lányoktól eltérő alkati különbséget hangsúlyozza az izomzat megerősödése, kialakul a széles váll és a keskeny medence.
A nemi érést ugyanolyan hormonális hatások irányítják, mint a lányokét. Csakhogy ebben az esetben a férfi-nemihormonok játsszák a vezető szerepet. IX.évf./9.sz.
