Ha több mint hat órán át végzünk mentálisan megterhelő feladatokat, agyunk prefrontális kérgében felhalmozódik a glutamát, egy, a tanulásban és memóriában szerepet játszó vegyület. Ez pedig egyáltalán nem kockázatmentes – írja a WebMD egy új francia kutatás eredményeit szemlézve. „A fáradtság talán egy adaptációs folyamat, amelynek célja a glutamát felgyülemlésének csökkentése” – mutatott rá a portálnak nyilatkozva Antonius Wiehler, a Paris Brain Institute kutatója, a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. Hozzátette, a glutamát egy hasznos erőforrás a sejtekben, ha azonban túlzott mennyiségben felszaporodik a sejteken kívül és között, az már potenciálisan toxikus hatású.
Szellemileg megterhelő kísérlet
Wiehler és munkatársai összesen 40 önkéntest toboroztak kísérleteikhez, akiket aztán két csoportba osztottak. Az egyik csoport tagjainak több mint hat órán keresztül kellett mentálisan igen megterhelő feladatokat végeznie, míg a másik csoport lényegesen könnyebb feladatokat kapott. A nap végén az előbbi tesztalanyoknál lényegesen erősebb fáradtságra utaló jeleket figyeltek meg, beleértve a pupillájuk tágulási képességének csökkenését, illetve a hajlamot, hogy a gyors jutalmazást és kevesebb további erőfeszítést részesítsék előnyben. Amikor például választaniuk kellett, hogy azonnal kaphatnak egy kisebb összegű pénzbeli jutalmat, vagy várnak még, és akkor nagyobb összeghez jutnak, akkor jellemzően az előbbi mellett tették le a voksukat.
Ugyanígy nagyobb arányban választották a könnyebb utat, mint a másik csoport tagjai, amikor a nap végén egy-egy 30 perces mentális és fizikai tesztnek vetették alá őket, és e feladatok kapcsán egy magasabb és egy alacsonyabb nehézségi fokú opció között dönthettek. Más szóval fáradtan óhatatlanul is hajlottak arra, hogy döntéseik kevesebb önuralmat, ennél fogva kevesebb erőfeszítést vonjanak maguk után. Mágneses rezonanciás spektroszkópia segítségével a kutatók nyomon követték a kísérleti alanyok agykémiáját is, ekkor fedezték fel a nehéz napot megélő csoport esetében a magasabb glutamátszinteket.
Mit tehetünk, hogy megőrizzük agyunk frissességét?
Mint azt a WebMD írja, a kutatás legfőbb tanulsága, hogy emberek vagyunk, nem pedig gépek. Szükségünk van pihenésre annak érdekében, hogy agyunk regenerálódni tudjon egy mentálisan nehéz nap után. „Az alvás és a szünetek egyaránt fontosak” – hangsúlyozta Wiehler. Érdemes tehát napközben rendszeresen 10-15 perces megszakításokkal folytatnunk a munkánkat, éjszaka pedig hagyjunk magunknak legalább nyolc órát, amikor kialudhatjuk az előző nap megpróbáltatásait. A szakember szerint emellett az is hasznos, ha a fontos döntéseket még reggel, kipihenten hozzuk meg. Érdemes lehet például előre kitalálni, mit fogunk vacsorázni, így ugyanis elkerülhetjük, hogy degeszre együk magunkat egészségtelenebb fogásukkal, amikor hazaesünk a munkából. Ugyanígy a testmozgást is célszerű a nap elejére időzíteni, biztosítva ezáltal, hogy kell intenzitással tudjuk majd végezni a gyakorlatokat.
