A tintapacás tesztként emlegetett Rorschach-próbát Hermann Rorschach, svájci pszichiáter fejlesztette ki még az 1920-as években. Tíz táblából áll, melyeken szimmetrikus tintafoltok láthatóak, 5 táblán fekete, 2 táblán fekete és piros foltok, 3 táblán pedig többszínűek. A táblák természetesen egységesek, hiszen így a világ bármely pontján végzik is el, az eredmények összehasonlíthatóak. A vizsgálatot pszichológus végzi, és a vizsgált személynek egyenként minden táblát kézbe véve el kell mondania, miket lát a foltokban, azok mit juttatnak eszébe. Nem léteznek helyes vagy helytelen válaszok, hiszen a teszt felvétele során adott szóbeli válaszok (és egyes esetekben a viselkedés is) a személyiségre utalnak. Éppen ezért a vizsgálat vezetője a kapott válaszokat részletesen rögzíti, majd ezeket később kiértékeli. A kiértékelésben több dolog is szerepet játszik, többek közt az, hogy a tábla mely részébe látott bele egy tartalmat a vizsgált személy, de ugyanígy szerephez jut a látott forma, szín, mozgás vagy tartalom.
A pacák és a költő
Mint ismeretes, József Attila nem fejezhette be terapeutájával a tesztet: az első öt táblára adott összesen 181 választ, mindössze ez maradt az utókorra. A személyiségteszt elvégzését barátai kezdeményezték, a költő így ismerkedett meg későbbi szerelmével, Flórával.
A szakember a visszaemlékezéseiben leírja, hogy a tesztet a szokásosnál is lassabban tudta elvégezni, míg mással félórányi idő is elég szokott lenni 10 képre, József Attilával két óra alatt mindössze az ötödikig jutottak, annyi gondolatot és választ osztott meg a vele a speciális képek láttán. A sokszoros mennyiségű válasz egyébként arra engedett következtetni az utókornak is, hogy esetében közel sem a szkizofrénia személyiségvonásairól volt szó, amire aztán (tévesen) pszichiátriai kezelését is alapozták. A költő által adott válaszok alapján annyi azonban kijelenthető, hogy a szkizoid beállítottság jellegzetességei fellelhetők voltak nála, az elemzésekből kiderül továbbá az is, hogy a gyerekkorától datálható személyiségzavar egész lelkivilágát átitatta, átalakította és ez a tesztekre adott válaszokból is kiderült.
A pacás személyiségteszt aztán több helyen megjelenik József Attila költészetében: versei sokszor idézik a "Rorschach-táblák foltjait", a teszt alkalmából felidézett gondolatait (például ilyen a Iszonyat ) is.
