A kutatók az úgynevezett implicit asszociációs tesztet (IAT) alkalmazták vizsgálataik során – a tesztalanyok pozitív, illetve negatív szavakra, fogalmakra reagáltak. Schiller és társai például focirajongóknál alkalmazták a tesztet. Agyhullámaikat egy enkefalográf segítségével figyelték és olyan szavakat vetítettek eléjük, mint „szeretet”, „halál”, emellett pedig saját focicsapatuk, illetve az utált focicsapat játékosainak nevét.
A teszt célja az volt, hogy jobban megfigyelhessék, milyen apró lépésekben elemezzük az információt és ez mennyi időt vesz igénybe, valamint hogy ez milyen tudatalatti társas döntésekhez, elhatározásokhoz vezet.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A kutatók azt már megfigyelték, hogy az IAT-on adott reakcióidő nagyobb, amikor az emberek pozitív tulajdonságokkal látják el idegen emberek egy csoportját. Schiller és társai azonban azt figyelték meg a mikroállapotok elemzése közben, hogy a reakcióidő nem azért hosszú, mert több elemző lépés van, hanem mert bizonyos számítási vagy mérlegelési lépések hosszabb ideig tartanak.
A svájci kutatócsoport szerint ez arra is rávilágít, hogy a modern agyvizsgáló eszközök révén sokkal jobban képesek vagyunk átlátni, hogy a társas érintkezés egyes folyamatai hol, milyen időzítéssel zajlanak. Schiller jelenleg ezen kutatás eredményeit felhasználva vizsgálja azt, hogy a társadalmi deficittel járó mentális problémákat miként lehet jobban diagnosztizálni.
Forrás: Science Daily
Legjobban: