Mentális zavarok

A magyarok többsége már iskolásként kipróbál valamilyen szerencsejátékot, több mint százezer embernek pedig ez később súlyos problémát okoz az életében.

Két új pszichoaktív anyag került tiltólistára - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Mi váltja ki, és mihez kezdhetünk irracionális félelmeinkkel, fóbiáinkkal? Hogyan számolhatunk le a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel? Ismerjük meg jobban a gyakori pszichés zavarokat!

A magyarok fele még mindig csak rossz szokásként tekint a szerencsejáték-függőségre, miközben ez az egyik legsúlyosabb szenvedélybetegség - derült ki a Szerencsejáték Zrt. és az Ökumenikus Segélyszervezet közös internetes kutatásából.

Anyagi problémákkal küzdő, harmincévesnél idősebb férfiaknál fokozza a depresszió kockázatát egy gén.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar az iskoláskorú gyermekek 3-7 százalékát érinti Magyarországon. Nyolcvan százalékban genetikailag meghatározott, erősen öröklődő idegfejlődési zavarról van szó, amely kinőhető, ám az esetek 50-60 százalékában a tünetek egy része vagy egésze felnőttkorban is megmarad.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar az iskoláskorú gyermekek 3-7 százalékát érinti Magyarországon. Nyolcvan százalékban genetikailag meghatározott, erősen öröklődő idegfejlődési zavarról van szó, amely kinőhető, ám az esetek 50-60 százalékában a tünetek egy része vagy egésze felnőttkorban is megmarad.

Legtöbben jól ismerik (vagy ismerni vélik) az alkohol hatását a szervezetre. Van azonban néhány dolog, amire csak kevesen gondolnak.

Sokan azért részesítik előnyben a csökkentett zsírtartalmú tejtermékeket, hogy mérsékeljék az elhízás kockázatát. Egy kutatás szerint azonban az alacsony zsírtartalmú tejtermékek a mentális egészség megőrzésében is fontos szerepet játszhatnak.

Már csecsemőkorban megmutatkoznak a depresszió bizonyos jelei - derült ki a legújabb kutatásból.

Ha valaki szélsőséges hangulatingadozást tapasztal, és a viselkedése is szélsőségesen csapong, ha egyszerre akar elszigetelődni és vár el figyelemmel teli törődést, továbbá még nárcisztikus jegyeket is mutat, akkor jó eséllyel borderline szindrómával küzd.

Rendkívül szomorú helyzet, amikor egy gyermek súlyos betegséggel küzdve állandó ápolásra szorul. Egy bizarr pszichiátriai szindróma következtében ráadásul előfordulhat, hogy éppen az a személy idézi elő mesterségesen a szenvedéseit, akire a legkevésbé gondolnánk.

A pánikrohamot hirtelen jelentkező heves szorongás jellemzi. De mikor kell pánikbetegségre gondolni?

A videojátékot űzők ötödénél jelentkeznek valamilyen mértékben a problémás játékhasználat jelei - mutatta ki egy ELTE-n készült kutatás, amelyben 3400 fiatal vett részt.

A leszokás nem könnyű, és sokan vannak, akiknek többszöri próbálkozásra sem sikerül. Ennek oka, hogy a nikotin függőséget okoz, másrészt pedig a rossz szokás az évek alatt beépül a napi rutinunkba. Állítják, vannak bizonyos ételek és italok, amelyek megkönnyíthetik a dolgot.

A pszichés alapú táplálkozási zavarok egyre gyakoribbak, s lassan a köztudatba is beszivárognak, hiszen ha máshogyan nem, a filmekben, a médiában vagy hallomásból könnyű összetalálkozni velük. Az alábbiakból kiderül, hogy melyik zavarnak mi is a lényege.

Túl gyors szívverés, légszomj, izzadás, remegés vagy hányinger? Mindez ismerős lehet mindazoknak, akik pánikrohamokkal küszködnek.

A népesség mintegy két százalékát érinti a borderline személyiségzavar - mondta el Keresztes Zoltán pszichiáter az M1 aktuális csatornán.

A nappalok hosszabbodásával, a napsütéses órák számának növekedésével legkésőbb május elejére spontán megszűnik a fényhiány okozta téli depresszió. A tavaszi vagy őszi depresszió azonban többeket érint.

Újabb fontos cél érdekében veti be a Facebook a mesterséges intelligenciát, amely a cég év eleji bejelentése szerint amúgy is kulcsterület a jövőbeni fejlesztéseikben. Nemcsak arra használják, hogy személyre szabottabb tartalmakat állítsanak elő, hanem arra is, hogy elemezzék a videókat (akár az élőket is), és kiszűrjék az erőszakos vagy más okból problémás tartalmakat.

Bár a stressz káros hatása közismert, egy új kutatás azonban arra is rávilágított, hogy stressz és stressz között is van különbség. Az, hogy egy-egy negatív életeseményt miként él meg az érintett személy, jelentősen függ az életkorától és a nemétől is.

A világ népességének több mint 4 százaléka küzd depresszióval. A pszichiátriai betegség mindennapokat megbénító hatása elsősorban a nőket, a fiatalokat és az időseket fenyegeti - derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentéséből.