Félreismert betegség, félreismert emberek
Tudathasadás vagy szkizofrénia - hiba e szavak hallatán teljesen megzavarodott, beszámíthatatlan őrültekre gondolni. Inkább képzeljünk el egy visszahúzódó, félénk, szorongó, érzékeny és sebezhető fiatalt, aki nehezen talál barátokra. A körülötte élők nem is sejtik, hogy legbelül milyen aggodalmak és gondolatok kezdik fojtogatni. Senkinek nem meri, nem tudja bevallani, hogy néha irreális világ keríti hatalmába, olykor elborzasztó gondolatokkal, szándékokkal. Hogy mindebből kívülről mi látszik? Tán alig valami. Nincsenek tipikus tünetek, melyekből "ránézésre" megmondható, milyen bajjal állunk szemben. Nehéz felismerni a kezdődő betegséget, sokszor depressziónak vagy szorongásnak vélik. A később szkizofréniában megbetegedettek háromnegyedénél már kamaszkorban megmutatkoznak az első jelek, a betegség általában serdülőkor és 30 éves kor között alakul ki. Az agy e betegségének neve a görög "szkizo" (hasít) és a "phren" (szellem) szóból származik. Olyan pszichotikus állapotok megnyilvánulását jelenti, melyek a realitásérzék elvesztésével, érzékcsalódásokkal, hallucinációkkal, az érzelmi élet zavaraival, téveszmékkel járnak.
Családi vonás, genetikai hajlam? A kiváltó okok is csak valószínűsíthetők: idegrendszeri eltérések, agyi anyagcserezavarok - az agy bizonyos területein a dopamin idegi hírvivő-molekulára reagáló idegsejtek túlműködnek. A stresszhelyzetek is közrejátszhatnak a betegség megjelenésében, súlyosbodásában.
A legfontosabb jelek
A betegségre jellemző tünetek, egyénenként változó súlyossággal jelentkeznek, és a betegség folyamán változhatnak. A tünetek egy része komoly szenvedést okoz, másik részére nincs belátása a betegeknek, és időnként kellemes élményekről is beszámolnak. Egy részük idegrendszeri többlet- vagy túlműködést sejtet, normálisan nem találkozhatunk ilyen viselkedéssel. Ezeket nevezik úgynevezett pozitív tüneteknek, noha korántsem jelent jót, ha valaki hallucinál, érzékcsalódásokat él át. A betegség rohamszerűen jelentkező, 1-3 hónapig tartó aktív időszakaiban főként ilyen jelenségeket produkál. A beteg elveszti realitásérzékét: mintha megváltozott világba csöppenne, érzeteinek nincs valóságos, fizikai alapja, de mintegy hozzáadódnak a reális világból jövő ingerekhez. Gondolat-felhangosodásnak nevezik, amikor a beteg mások szavaiban saját belső gondolatait véli felfedezni, úgy érzi, ellopták őket. Majd úgy rakja össze a külvilág és az érzékcsalódások ingereit és történéseit, hogy azokból egy veszélyes, ijesztő kép állhat össze számára. Gyakran azt képzeli, hogy valaki vagy valakik üldözik, vagy más téveszmék kerítik hatalmukba.
Az az érzelmi üresség megélése, "fájó érzés, hogy semmi sem jelent örömet", közönyösség, rezignáltság, a tetterő és az ambíciók lankadása - éppúgy a szkizofrén tünetek közé tartozhatnak. Ezek hívják más néven negatív tüneteknek. . Az úgynevezett negatív tünetek következményeként tanulási, koncentrálási problémák is felléphetnek. Néha a beteg mozgása is bizonytalanná válik (pszichomotoros tünetek), súlyos, ritka esetben mozdulatlanná dermed, és nem reagál semmire, úgynevezett katatón állapotba süllyed.
Segítő család
A szkizofrénia változatos tünetekkel kezdődhet. Indulhat fokozatosan, ekkor nyugtalanságot, visszahúzódást, alvászavarokat láthatunk kezdetben, de jelentkezhetnek rögtön erős tünetek is. Általában igaz az, hogy megfelelő kezelés nélkül az újabb és újabb tüneti fellángolások, más néven visszaesések fokozatosan rontanak az állapoton, ám ez megfelelő kezeléssel gyakran elkerülhető. Ebben nagy szerepe van a családnak, közvetlen ismerősöknek, hiszen a szkizofrénia tünetei legtöbbször jól kezelhetőek, de fontos a korai felismerés és a beteg folyamatos támogatása. A szkizofrén betegek egy része beszél a tüneteiről, élményeiről családtagjainak és a hozzá közel álló személyeknek, másoknál inkább a viselkedés változik meg: furcsa, visszavonuló, magába zárkózott lesz. Ezek az élmények a családtagok, barátok számára sokszor hihetetlenek, rémisztőek. Nehéz szembesülni azzal, hogy szerettünknek nagyon komoly, pszichiátriai kezelést igénylő problémája van. A megbélyegzés miatti félelem miatt a családtagok, szülők sokszor várnak inkább, hátha elmúlik ez az állapot. Emiatt későn fordulnak pszichiáterhez, pedig a mielőbbi, szakszerű segítség sok komplikációt előzhet meg.
A sikeres kezelés egyik pillére az ismerősök, családtagok által nyújtott támogatás, hiszen nagyon fontos szerep juthat nekik a betegség korai felismerésében, s később a szkizofréniával élő személy segítésében.
